Az óvodapedagógus értelmiséginek számít?

Mi az az értelmiségi?

Szerintem nincs ilyen, vagy nagyon értesz valamihez és azt magas szinten űzöd, mert sokat tanultál róla, iskolákban vagy azokon kívül, folyamatosan olvasol róla, kapcsolatban állsz mesterekkel... vagy nem.

Az emberek többsége az utóbbi kategóriába tartozik, papírtól függetlenül.

"Szellemi pálya"... már ez is abszurd, semmi értelme ezeknek a 19. századi kategóriáknak. Egy taxisofőr mit csinál? Fizikai munkát nem hiszem, hiszen nem ő gyártotta le az autót a két kezével, viszont beszélget az utassal, bepötyögi GPS-be az útvonalat vagy fejben összerakja stb. És ha elmegy diszpécsernek? Akkor méginkább értelmiségi lesz? Ha meg pizzafutárnak, akkor meg fizikai munkás, mert emelgetnie kell a pizzás dobozokat?

És az irodai munkák? Nem megterhelő napi 12-14 órát gép mögött ülni, mondjuk egy könyvelőnek, záraskor? És biztos, hogy kevésbé ergonomikus egy modern gyár, vagy akár egy légkondicionált traktor?

Vagy: egy villanszerelő nem végez szellemi erőfeszítést amikor tervrajzot értelmez, ültet át a gyakorlatba stb.?

Teljesen fölösleges ezt a gittet rágni...

Az óvodapedagógus mint értelmiségi? Ha annak számít(ana), akkor is a legalja. Kb mint a fizikai munkásban a kukarakodó mint olyan.

Természetesen mindegyikre szükség van, és mindegyik munkája becsülendő, mint ahogy mindenki másé is.

Szerintem újra kellene alkotni ezt az értelmiségi definíciót.

Ma Magyarországon akármilyen diplomával lehetsz értelmiségi, miközben az értelmiség buta, mint a tök.

Ez látszik Magyarország helyzetén.

Egy értelmiségi értelmes?

Az értelmiséginek, tájékozottak, otthonosan kellene mozognia a politikában, szociológiában, pénzügyekben, közgazdaságtanban, társadalomismeretben (szervezetek stb.), kultúrában (irodalom, zenei, művészeti stb.), környezetvédelemben, szervezésben és vezetésben, irányításban, oktatási rendszerben, egészségügyi rendszerben, európai kultúrában, felelősségteljesen gondolkodva és vállalva, erkölcsi tartással stb.?

Mert, szerintem az értelmiségi nagyon messze áll napjainkban az értelmes szótól, ahogy írtam, ez látszik Magyarország helyzetén, az is biztos.

Csatlakozom ahhoz hogy az eredeti definíciónak nincs túl sok értelme már.

Amikor ezt eredetileg használták akkor az emberek többsége vagy földeken vagy bányában vagy gyárban végzett egyszerű robotmunkát és az emberek kevesebb mit 10% a volt tanult ember.

A mai emberek többsége viszont tanultabb mint 200 éve az elitek többsége.

A 7-es válaszoló tulajdonképpen az arisztokráciát definiálta. Voltak korok, amikor ezt megpróbálták valami ködös, megfoghatatlan, mégis hangzatos "értelmiségi" definícióval helyettesíteni. Számomra ez egyértelműen a huszadik század második fele, de lehet, hogy tévedek. Hogy ez miért fontos? Azért, mert akkor lett az arisztokrácia kiiktatva (hogy azóta visszatértek-e, nem tudom) és ismerjük el, hogy akkor vált tömegek számára is elérhetővé a felsőoktatás. Amitől azt hitték, hogy olyan minőségű emberré, pontosabban egy olyan minőségű ember által megteremtett életszínvonal birtokosaivá válhatnak, mint a 7-es hozzászóló által leírt (szerintem) arisztokrata kép.

Fogalmuk nem volt, hogy ehhez mennyi minden más kell, azon kívül, hogy ne a földet túrja naphosszat az ember... én láttam ezt, a nagyszüleim generációján.

Az már tényleg csak zárójel a zárójelben, hogy a valódi arisztokrácia soha nem riad meg a kétkezi munkától sem.

Értelmiségi ember:

olyan személy, aki nagy jelentőséget tulajdonít az értelem vagy a tudás összetettebb formáira és területeire, például az esztétikai vagy filozófiai kérdéseket, különösen absztrakt és általános szinten, érdeklő dolgoknak, vagy ilyenekkel foglalkozik. rendkívül racionális személy; olyan személy, aki inkább az értelemre támaszkodik, mint az érzelmekre vagy érzésekre.

Az értelmiségi alkalmazott olyan személy, aki olyan szakterületen dolgozik, amely felsőfokú képzettséget vagy képzést igényel. A hivatásos alkalmazottaknak jelentős szabadsággal kell rendelkezniük a munkakörük ellátásával kapcsolatban. Általában a munkaidejüket is bizonyos mértékben maguk határozzák meg.

A tudásalapú munkavállalók olyan munkavállalók, akiknek fő tőkéje a tudás. Ilyenek például az IT szakemberek, orvosok, gyógyszerészek, építészek, mérnökök, tudósok, tervezői gondolkodók, könyvelők, ügyvédek, szerkesztők és akadémikusok, akiknek a munkája a "megélhetésért való gondolkodás".