Ti is depressziósak vagytok a munkanélküliség miatt?

Én ugyan csak 2 hónapja vagyok munkanélküli, de teljesen ki vagyok emiatt borulva. Mert úgy érzem, hogy semmit sem érek. Pályáztam jó pár helyre, de még interjúra sem hívtak be. Igaz, még bőven van félretett pénzünk, de nagyon rettegek, ha elfogy, akkor mit adok a gyerekeimnek enni. Ezen is ki vagyok borulva. A férjem munkahelye is megszűnőben van. Igaz, ő mindig mondja, hogy ráérünk majd akkor aggódni, ha már elfogyott a pénzünk, de azért nagyon rossz. Pláne, hogy nem is nagyon látom esélyét sem, hogy lesz munkám. Itt mindenhol létszámstop van.

Most beiratkoztam egy német tanfolyamra egyébként, hátha valamit segít, bár ha munkához kell, az min. középfok, ha nem felső, az meg évekig is eltarthat...

Előző vagyok. Én is nagyon nehezen dolgoztam fel, sőt, még mindig tart.

Amikor odamentem, akkor ígértek mindenféle előrejutási lehetőséget. 1 év után pályáztam is egy helyet, de elutasítottak, mondván, hogy túl kevés vagyok hozzá. Aztán felvilágosítottak a kollégáim, hogy erről a helyről nem vesznek át sehova, mivel ide két ritka nyelv kell (és tényleg kell), a többi jobb helyre meg elég az angol. Angolul mindenki beszél, spanyolul, franciául kevesen, szóval maradunk a fenekünkön. Aztán arra gondoltam, ha már jobb fizetést nem kaphatok, akkor fizessenek nekem valami sulit. Kifizették, el is végeztem, bár közben terhes lettem, még gyerek mellett is tanultam.

Fél éves volt a gyerek, amikor megint megpályáztam egy jobb állást, de kinevettek, hogy maradjak csak GYED-en, kicsi még a gyerek. (Nem tudom mégis kinek mi köze van hozzá, hogy hogyan oldom meg a gyerekfelügyeletet)

Most meg mennék vissza, és közölték velem, hogy gyerek mellett úgysem tudnék itt dolgozni, mert nagyon strapás. Inkább maradjak csak otthon még pár évig. Mindenki mást visszavettek, nem tudom miért pont engem szemeltek ki. Aki még GYED alatt is tanult?! (Új főnök van, nem ismer, szóval kifogása nem lehetett ellenem.)

Ezért tanultam?! Mocsok egy világ, és nincs becsület senkiben, a családosok meg haljanak éhen. Igen, nagyon kiborultam rajta. És belém nevelték, hogy sz... vagyok, meg hogy szégyelljem magam, hogy gyereket szültem.