Tényleg olyan jó ötlet ismerősöket mozgósítani, ha munkanélküli az ember?

Nem.

Inkább kilincselni kell minden cégnél email meg önéletrajz a portásnak sz@rt se ér. Menni kell. És garantálom 2 hét múlva lesz munkád.

Mikor munkanélküli lettem az én barátaim nem kerültek.

3-an pénz ajánlottak. Volt aki azt mondta 2 misig tud adni mondjam mennyi kell.

2-es jó lenne,ha nem ajánlgatánk ezt a kilincselgetést.Az embernek tudod hamar tele lesz a t..ke-ha félóránként rátöri egy munkanélkül az ajtót a kéretlen CV-vel.Majd,ha fel akarok venni valakit kíírom az ajtóra,vagy adok fel hirdetést.

Szerintem ne csináld ezt,nem hinném,hogy bejönne bárhol is.Ha kell munkaerő nyilván meghirdetik,ha meg nem kell meghírdetni,mert van már rá ember,akkor meg azért felesleges!

Én megmondom őszintén nem szívesen ajánlok be ismerőst a céghez pedig általában van munka.

Amikor odakerültem lelkesen ajánlottam mindenkinek de aztán az volt a tapasztalat, hogy az ismerősök vagy nem jött el állásinterjúra vagy jött pár napig aztán eltűnt szó nélkül.

Inkább már nem írok azokra a posztokra, aki munkát keres mert magam hozom kellemetlen helyzetbe.

Persze aki megbízható és ismerem már jól akkor ajánlom.

Általában jó ötlet, de neked valószínűleg a legtöbb ismerősöd szintén pályakezdő, szóval nem tudnak segíteni.

Szégyellni nincs mit rajta, de nem mindegy, hogy miben kérsz segítséget: állást keríteni nem tud neked senki. Szólni, hogy van lehetőség, viszont tudnak, és esetleg be is ajánlhat valaki (de pályakezdőt nehéz ajánlani, hiszen senki nem tudja, hogy dolgozol, még te se). Azt kérni, hogy szóljanak, ha van a környezetükben pályakezdőnek való lehetőség, abszolút nem ciki, sőt.

(7.)

Értem. Ha az ismerőseid olyan körben mozognak, amiben te tudnál dolgozni, talán tudnak segíteni - de ahogy írtam, elsősorban azzal, hogy jelzik, ha van lehetőség, és esetleg odaadják az életrajzodat a potenciális munkahelyen a megfelelő embernek.

Sajnos hátrányban vagy, a korosztályod már rendelkezik munkahelyi tapasztalattal. (Ez nem minősítés, természetesen!)

Én a helyedben párhuzamosan bújnám az internetet és küldeném a jelentkezéseket, mennék karriernapokra (ha ősszel még nincs melód), és kérdezgetném az ismerősöket, hogy tudnak-e valamit.

Az életrajzodban fel kellene tüntetni, hogy 18-24 között mit csináltál, hogy lássák, nem notorius munkakerülés miatt vagy most pályakezdő. Kellemetlennek érezheted (megértem), de jobban jársz. Maradj tárgyilagos és rövid (x-y évig "beteg közeli hozzátartozóm ápolását végeztem" - már ha ez a helyzet).

Ismerősöket úgy érdemes mozgósítani, ha biztosan tud is segíteni és akar is.

Az én ismerőseim tudják, hogy álláskereső vagyok, de nem tukmálom magam rájuk, mert tényleg kellemetlen nekik is, hogy nem tudnak segíteni. Ha valaki akar, és tud is, akkor az majd szól. Ha meg nem ismer annyira, hogy felelősséggel tudjon bárkinek is ajánlani, akkor meg úgy sem fog segíteni.

Az sem jó "lelkileg", ha feldobnak egy lehetőséget, aztán mégsem jön össze.

Szóval én annyit tettem meg, hogy mindenkivel tudattam, ez a helyzet, aztán a többit rájuk bízom...