Állásinterjún mondhatja azt a munkaadó, hogy baj, hogy gyerekeim vannak?

nem mondja, nem fogja mondani, de nem vesz fel 40 felett van még ezer indok, ami szabályos...

azt sem fogja mondani, hogy a gyerekeid miatt - de ha kicsik és sokszor hiányzok kivágnak mint hasas macskát szarni

Ha az önéletrajzodban benne van az életkorod, és őket ez zavarja, be sem hívnak.

Hát, az interjún már látszani fog, de azért egy 40 éves nőnek az önéletrajza is hosszabb, szóval elvileg fel kell erre készülniük.

A gyerekeket nem írjuk be az önéletrajzba, és nem is emlegetjük őket az állásinterjún. Ha rákérdeznek, megmondod, hogy vannak, de ez nem akadály. Pont.

Nem mondhatják amúgy, a legtöbb helyen nem is mondják, hogy emiatt nem vesznek fel. Amúgy neked valaha bárki mondott valamit, hogy miért nem téged választottak? Nagyon nem szoktak ilyet.

Persze, ha gyes-ről akarsz visszamenni, akkor nyilván szóba kerül a gyerek téma, ha nekik gond, akkor nem is fognak felvenni.

Én úgy jártam, hogy szülés után nem vettek vissza. Elég jó az önéletrajzom, persze a gyerekeket nem írtam bele. Szerintem pont ezért fél év volt, mire találtam állást, általában ott fagyott le a mosoly az arcokról, amikor megkérdezték, hogy miért jöttem el az előző munkahelyről. Egy osztrák pasi vett fel végül, mert náluk nem gond, ha az embernek családja van. A következő állásinterjún már szóba sem került.

Ja, amúgy, amikor mentem volna vissza dolgozni, ott viszont kerek-perec megmondta a főnököm, hogy ezt a munkakört gyerekekkel nem tudnám ellátni, az utódom bejött, nem vártak rám, ennyi. Őket beperelhettem volna amúgy, de lebeszélt az ügyvéd, azt mondta, fogjam a végkielégítést, és ne nézzek hátra. Ennél többet a perrel sem nyerhettem volna.

"Egy osztrák pasi vett fel végül, mert náluk nem gond, ha az embernek családja van."

Hát mert az osztrák pasi valszeg ahhoz szokott odahaza, hogy aki jelentkezik dolgozni, az akar is dolgozni. Nekem se voltak előítéleteim a kisgyerekes anyákkal kapcsolatban, amíg párom (aki szintén külföldi, így neki sem voltak előítéletei erről) vállalkozásánál nem láttam sorozatban a "ma nem jövök be, mert Jencike beteg", "később jövök, mert Jencikét suliba viszem", "engedj el hamarabb, mert Jencikének szülői értekezlet" és satöbbit, és amikor párom végül rákérdezett, hogy apja nincs-e annak a gyereknek, hogy legalább felesben csinálják, mindig kb. a felháborodott "hogy képzeled, hát ő DOLGOZIK!!!" volt a válasz. Amíg házasságban is egyedülálló szülőként nevelitek a gyereket, addig sajnos hátrányban vagytok a munkaerőpiacon. Akkor is, ha rád nem igaz, amit előbb vázoltam.

Pedig a munkaadónak is fel kell készülni arra, hogy lesznek programok a suliban/oviban, és a gyerekek betegek. Sajnos amíg túlkínálat van a munkaerőpiacon, addig megtehetik, hogy az egyedülállókból válogatnak.

A külföldieknek viszont nem szokott ez gond lenni, én irodában dolgozom, és két óvodás gyerekkel bizony volt olyan, hogy egy egész hónapig nem tudtam bemenni dolgozni. Nem a középkorban élünk, dolgoztam otthonról, most már van mindenhol internet. De bezzeg mondd csak egy magyar főnöknek, hogy dolgozhatsz-e otthonról, egyből kiakad. A magyarok nem tudják elképzelni, hogyha nem áll melletted a főnök ostorral, akkor is megcsinálod a munkát. Külföldön teljesen megszokott, hogyha nem tudsz bemenni, akkor dolgozol otthonról.

Nyilván amely munkakörben lehetséges.

Nálunk pl. pont mindig azért én maradok otthon home office-ban, ha gond van a gyerekekkel, mert a férjem főnöke nem engedi meg. Pedig ott is lehetne rá mód, de ő kijelentette:

-Én sem dolgozom otthonról, biztosan te sem dolgoznál.

Ennyi, inkább akkor a gyerekes táppénz, pedig az a cégnek is rossz, meg a munkavállalónak is. Ezért talán ha egyszer vett ki ő egy hetet, a többit mindig én oldom meg.