Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Állatok » Egyéb kérdések » Hogyan estetek túl a kisállato...

Hogyan estetek túl a kisállatotok halálán?

Figyelt kérdés

2019. okt. 8. 07:03
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
100%
Az ilyesmin csak az idő segít.
2019. okt. 8. 07:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 anonim ***** válasza:
100%
Sehogy.A mai napig mindig velem van,és bár nem olyan szinten,de rosszul érint.Igazából legyen szó emberről,állatról,ha fontos volt neked,akkor sosem fogsz teljesen túllépni rajta.
2019. okt. 8. 07:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/15 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat💔😔
2019. okt. 8. 07:55
 4/15 anonim ***** válasza:
100%

A 16 éves cicám több, mint három éve halt meg. Gyász, kőkemény. Szeretnék másik cicát, valamikor, de amíg nem tudom meggyászolni, addig nem szabad.


Nagyon sajnálom, Kedves Kérdező, hogy meghalt az kisállatod.

2019. okt. 8. 08:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 anonim válasza:
44%

Először is, sajnálom.

Nekem különleges kapcsolatom van az állatokkal, jobban szeretem őket mint a legtöbb embert. Sajnos a családomnak sok kisállata elhunyt. Könnyebb lesz de megszünni nem fog.

Az első kisállatomat (cica) akkor vesztettem el mikor olyan 7-8 év körüli lehettem.kb. 3 évig volt nálam. Ő csak elment a házunktól és nem jött vissza, remélem egy jobb helyen él boldogan egy családnál. A második állatunkat (cica) akkor fogadtuk be mikor 9 körül voltam ő sajnos csak 2 évig volt velünk, betegség miatt elkellet altattni. Az ő halála még nehezebb volt mert csak akkor búcsúzhattam el mikor már elpusztult.

Nagyszüleimnél is sajnos pusztultak el betegségekben állatok volt amelyik mellett végig ott voltam és simogattam.

Mindegyik után sírok még, ha eszembe juttnak így

2019. okt. 8. 08:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 anonim válasza:
39%

Nah előző vagyok, véletlen elküldtem.

Így 7-2 év távlatából is sírok ha eszembe juttnak (14 vagyok).

Sajnálom, hogy nem a kérdésre válaszoltam de nagyon megkönnyebültem, hogy leírhattam ezt.

Ha nem ennyire kötődöl az állatokhoz mint én akkor könnyebben menni fog. Sok sikert! :)

(Szerintem ha már nem ennyire erős a gyászod az is segít ha örökbefogadsz a menhelyről/utcáról, hogy megszinesítsd egy állat életét)

2019. okt. 8. 08:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/15 anonim ***** válasza:
34%
Részvétem, a temetésen!
2019. okt. 8. 09:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 A kérdező kommentje:
Persze, jobb hogy olyan helyen vannak az állatok ahol nem szenvednek. Az én patkányoknak egy tumor/pukli nőtt a mellében és a doki azt mondta, ha megműti, valószínűleg több lesz. Így hát nem lett. Már eléggé lesoványodott szegény, segítenem kellett neki fel és lemenni. Szombaton nem evett semmit és nem is ivott, a ketrec falához volt fordulva. Reggelre a ketrec ajtaja felé nézett a feje. De sajnos már nem élt. És én nem is voltam itt ezeknél, mert a barátomnál voltam, elakartam jönni hozzá, de a barátom bűntudatot keltett bennem, ha elmegyek jobban szeretem stb. Persze nem ilyen csúnyán fogalmazott. Így hát nem jöttem haza. Csak vasárnap a barátommal, és anyával eltemettük a hideg, merev, lélektelen kis testét. És akkor láttam, hogy olyan volt a szeme, mintha sírt volna. Elég rosszul esik, hogy én mindig szamithattam rá, de ő rám az utolsó perceiben nem. A társa meg kereste még tegnap is. Teljesen össze lettem törve.
2019. okt. 8. 09:02
 9/15 anonim ***** válasza:
100%
13 évesen halt meg a kiskutyám, lassan 14 éve. De még ma is sírok ha nosztalgiázom. AZóta sem volt kutyám, nem is lesz. Most macskám van. 5 éves már, de túlságosan szeretem, szóval az ő halála is nagy fájdalom lesz. Már előre tudom.
2019. okt. 8. 09:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/15 anonim ***** válasza:
100%

1. Én átgondolnám az ilyen kapcsolatot, ahol a másik fél voltaképpen érzelmileg zsarol téged, főleg egy olyan témában, ami neked fontos, és ha tudja, hogy egy visszahozhatatlan dologról van szó (a patid csak egyszer hal meg, a barátoddal bármikor lehetsz...)

2. Aki nem érti meg, hogy BÁRMILYEN élőlényhez lehet kötődni, nemcsak emberhez, vagy kutyához, hanem éppenséggel egy patkányhoz, hörcsöghöz, halhoz stb. az minek írogat ilyen posztok alá, ahol valaki a fájdalmára keres egy kis enyhülést? Humorosnak vagy menőnek érzi magát attól, hogy egy másik embert még lejjebb taszít? Visszataszítóak az ilyen emberek.

Én olyan 6-7 évesen találtam egy cserebogarat, és annyira megtetszett, hogy berendeztem neki egy kis dobozt, hogy én ezt meg fogom tartani, és barátok leszünk... nem tudtam, hogy ezek az állatok párzás éés peterakás után mindenképpen elpusztulnak. Pár napig élt csak, és amikor elpusztulva találtam, annyira sírtam még éjjel is, olyan vigasztalhatatlanul, hogy anyám már orvost akart hívni hozzám, a mai napig emlékszem, 50 év után is.

3. Teljesen soha nem fogsz túllépni ezen, posztoló, mert ezek a szeretett élőlények a szíved meg az élettörténeted részévé válnak, ahogy a haláluk is. Minden ilyen kapcsolattal több leszel valamivel, érzelmileg, szellemileg, és az elvesztés fájdalma egy olyan ár, amit ezért a fejlődésért meg kell fizetni.

Ha nem lenne állatod, vagy nem szeretnél senkit, akkor nem élnéd át ezt a fájdalmat, de nem is gyarapodnál, válnál érettebbé ezen kapcsolatok által.

2019. okt. 8. 09:25
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2021, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!