Az állatoktól való fóbia öröklődhet?

hála Istennek, a fóbia nem örökletes, de inkább azon kéne dolgozni hogy a gyerekeidnek ne mutass ilyen rossz példát és moderált a viselkedésed... látod most milyenek lettek szegénykék, irracionális félelmet táplálnak egy olyan dolog irányába, amire nincs semmi okuk, egyiknek se esett béka a fejére és nyálkázta össze, ha nem tévedek, na meg ha igen és megtörtént volna akkor mi van.

ha nem megy, terápiával, azaz lépésről lépésre, pl orvos segítségével, mert a fóbia BETEGSÉG.

hogy meséled el nekik pl a Békakirályt, hányni fognak közbe meg szörnyülködnek? :D

van egy ismerősöm, madárfóbiás, simán lefekszik a belváros közepén a földre és védi a fejét, mert hogy meg fogják suhogtatni a madarak a szárnyukkal.. eleinte vicces volt, egy idő után irtó kellemetlen és szánalmas.

én például nem szeretem a rovarokat, legalábbis ha sokan vannak, gyerekkoromban, ha letettek a fűbe, sikoltoztam mint egy hülye, aztán volt egy olyan élményem pár éve hogy a dzsungel közepén voltam (szó szerint) és kiszakadt a szúnyogháló és az összes létező undorító ótvar repülő termesz vagy mi, kb ezer darab bejött a lakásba... na jó terápia volt... legyőztem őket :D

mondjuk egy ártatlan kis békát nem tudnék bántani... rovarokat is csak akkor ölök ha muszáj, mert elárasztanak vagy pl bejön egy csótány és nem akar kimenni stb.

igen, az elsőnek igaza van, ezt nem lehet örökölni, csak sokan mégis azért hiszik, mert ha valaki olyan környezetben nő fel, akkor a fóbiás szülőtől eltanulja szépen ---

Na de ugyan ennyire lehetsz ám immunis ellene, szal én azt mondom, itt a személyiség-összetevők sokat nyomnak a latba.