Állatbarátok, ti öltetek csigát kiskorotokban?

Oh én ennél sokkal durvább dolgokat csináltam kicsinek.

Állítólag (bár én nem emlékszem rá), amikor egész kicsi voltam, úgy 3-4 éves, az egyik hörcsögünket szépen megfürdettem, mert láttam hogy anyu a piszkos dolgokat kimossa és én úgy ítéltem meg hogy piszkos a hörcsög.Majd mivel azt is láttam hogy amit kimosott az a centrifugában szárította meg, így még ő teregetett addig én szépen ki centrifugáztam a hörcsögöt.

A másikat pedig nem tudni milyen indíttatásból, de fogtam magam, beraktam egy befőttes üvegbe és be tettem a fagyasztóba.

Csigákat is tapostam el, pókokat is gyújtottam fel.

Szerintem ilyeneket miden gyerek csinált, akkor még nem mértük fel azt hogy mit teszünk.Nem fogtuk fel azt hogy ezzel egy életet oltunk ki.

Aztán én olyan 7 éves koromra átestem a ló túlsó oldalára, és mindent megmentetettem.Ha a macska fogott egy egeret, akkor azt elvettem tőle és a többször használható szercsepegtetővel itatgattam, megetettem.Ha nem tért magához akkor gyenge szív masszással újra élesztettem, és addig küzdöttem még meg nem mentettem.Ugyan ezt csináltam akkor is ha madarat fogott. Sokáig azt hitték hogy majd biztosan állatorvos leszek.

Ha nem volt menthető egy állat, akkor azt akár az utcáról is haza hoztam és tisztességesen eltemettem.

Nem tudnék állatnak ártani, és ha sérült vagy bármi baja van akkor megmentem.

Fészekből kiesett fiókákat is felnevelem mai napig, ha úgy látom hogy még túl pici és én nem tudom megmenteni, azonnal viszem anyukámhoz, és ő felneveli (állatgondozó).

Egeret csak élve fogóval fogok, és ha akár az éjszaka kellős közepén megy bele a csapdába akkor azt egy szál köntösbe képes vagyok kivinni a közeli erdőbe.

Tavaly a medencébe költözött egy leveli béka.Megfogtam és elvittem a tóhoz. :)

Isten ments, imádtam a csigákat, tenyésztettem őket, csak mindig kimászkáltak a saját készítésű ketrecből.

Egyetlen alkalomra emlékszem, amikor szándékosan öltem meg állatot (a szúnyogokat nem számítva). Találtam egy pici bogarat, aminek gyönyörű zöldes-feketés színe volt, csillogott a páncélja. Gondoltam, hazaviszem, de odáig eljutottam, hogy élő bogárral ez nem fog működni, úgyhogy belefojtottam a kutyák itatójába. :( Aztán elkapott a lelkifurdalás, kimentettem a vízből, de már nem nagyon mozgott. Lehet, hogy később feléledt, nem tudom, a bogarak elég sokat kibírnak, de a mai napig bánt a dolog.

De még a kertben kiásott csimaszokat sem volt szívem agyontaposni, ez olyan öncélúnak tűnt. Inkább nekiadtam a tyúkoknak, hogy akkor már inkább hasznosuljon...

Nem emlékszem,hogy ilyet csináltam volna.

Kiskoromban hazavittem a csigákat,meg a békákat is.Gondoltam ők lesznek a háziállatok.Mondanom sem kell,hogy csak az ajtóig jutottam velük..:)

Első vagyok; így kiegészítésként, valóban nem volt rá precedens, hogy én állatot öltem volna. Én amióta az eszem tudom, mentem az állatokat. :)

Az egyik hozzászólóhoz hasonlóan, rólam is úgy vélték állatorvos leszek.

Csigát nem bántottam soha.

Én amikor kicsi voltam úgy játszottam a hangyákkal, hogy mindig rájuk köptem közelből és azt élveztem, hogy fuldoklanak a nyálamban. Meg ráköptem a bejáratukra.

Valamint krumplibogarakkal csináltam olyat, hogy kevergettem őket a sárban egy tálkában, mert hát ugye főzőcskéztem. Legyeket is csapdostam légycsapóval.