Miért lettünk elutasítva? Nem értjük?

Sajnos valóban úgy van, ahogy írják mások is. Nekem nincs olyan nagy tapasztalatom, házat épültem, terveztünk kutyát (feleségemnek volt már pár, nekem most van első kutyusom, egy foxi-tacsi keverék kislány). Szóval mi is gondolkodtunk tenyésztőn, de mivel rengeteg dolog van még a házzal kapcsolatban -is-, ezért mi is nézegettük a mindenféle mentőket, menhelyeket. A kommunikáció jónak volt mondható (messenger-en általában hamar tudtam velük beszélni), az első kutyára azt mondták ő már gazdivárományos. A másodikra azt, már ő is :) Mondom semmi gond, akkor körülnézünk, remélem jó gazdihoz kerülnek! 1 héttel később már írtak, hogy sajnos az elsőnek nézett kiskutya mégsem lett gazdis... Közben kiderült, hogy ismerősnél lettek kiskutyák, addigra 2 kutyus maradt, mire lett infónk, onnan hoztuk el egyiket, gyakorlatilag egy tábla Milkáért - de azért is lenyeltek keresztben, hogy miért vittünk csokit :) Szóval van 300 négyzetméter udvar, bélelt kutyaház, komplett oltási sor + chip, februárban ivartalaníttattam stb. Jól érzi magát, és remekül kijön az 5 éves kislányommal :) Végül azért nem is kerestünk tovább, mert a mi esetünkben a kőművesem adott elrettentő példát... Történt pedig, hogy a 10 éves kutyája mellé szeretett volna egy hasonló korú, kaliberű kutyát. Mivel a sajátját 10 éve neveli/tartja, és kitűnő állapotban és egészségben van a kutya, ezért ezen az oldalon -épeszű- ember nem kezd kötekedni. Szóval elment ő is a feleségével, és talált is kutyát, volt ott is minden (elbeszélgetés, bemutatkozás stb.), és volt egy olyan is, hogy elvitték a kutyákat közös sétára, hogy megnézzék, kijönnek e egymással. Ezt 2 hétig csinálták, a 2 kutya nagyon jól összeszokott, hibátlan volt minden, megírták a papírokat.... Aztán jött a telefon, hogy meggondolták, mert a munkaidő beosztásuk miatt előfordulhat, hogy a kutyák egyedül maradnak, és hát szegény szerencsétlenek ugye, hát ezt nem lehet. Ezen a kőműves barátom nagyon kiakadt, mert nehogy már okoskodjanak ezen, mikor már 10 éve nevel egy kutyát, akivel sülve-főve együtt van a szabadidejében és a kutya kitűnő mentális(!) és fizikai állapotban van! De hát stílusosan mondva kötötték az ebet a karóhoz... Barátom szerint ezzel elmeszeltek egy idős, öreg kutyát a tisztességes otthon lehetőségétől, maradt a zárkában, és igen, ezek azok a kutyák, akik nagy hátrányból indulnak, koruk, esetleg egészségi állapotuk végett. A magam részéről azon ütköztem fel, hogy össze lett szoktatva a 2 kutya, barátom kutyája utána már hiányolta a közös sétákat (gondolom a másik kutya meg pláne), ez innentől már számomra netto állatkínzás, ehhez gratulálok annak a menhelynek (Szombathelyről van szó egyébként). Szóval mikor ezt a történetet meghallottam instant elmentem és elhoztam a foxi-tacsit minden egyéb megkötés és okvetlenkedés nélkül, a menhelyeket meg csókoltatom. Még annyit, hogy az ismerős nem szaporító, mármint az anyagi értelemben véve, csak hát van egy hím, meg egy szuka a háznál, aztán időnként jön egy-egy alom, olyankor ingyen elvihetők a kutyusok... De már gondolkodnak az ivartalanításon, mert már az utolsó alomból -a mienk párja- rajtuk maradt, szerencsére neki még van hely :) Én mindenkinek azt tanácsolom, hogy ha nyugton akar lenni és/vagy nem akar papíron értelmetlen kötelezettségeket vállalni (például kötelező megnevezett állatorvos, röhej) akkor hozzon el háztól ingyen kutyust, persze, ha fajtaspecifikus az elgondolás, akkor nem lesz egyszerű, vagy tenyésztőhöz kell fordulni - vastag pénztárcával.

Melyik ez az egyesület? Megírhatod privátban is. Nekem is fajtamentéstől van kutyám, de ők nem voltak ilyen kukacoskodók.

mi is tenyésztőtől vettünk

Borzasztó... Nekem beteg a kutyám, daganatos, mindent megadok neki míg velem lehet, de elhatároztam a következő kutyám örökbefogadott lesz, olyan valaki akinek nem volt eddig szép sorsa... nézegettem az alapítványok oldalait, de elképesztő milyen kritériumokat állítanak... bemutatkozás, találkozás oké, kölcsönös szimpátia is, előző kutya lecsekkolása oké, de hogy hazajönnek velem a lakásomban, és még utána is akarják látogatni, nekem ez nonszensz... anno találtam egy kiskutyát, kerestem neki gazdit mert nem tarthattam az enyém mellett, én is megnéztem a jelölteket, hisz ha már megmentettem nem akartam rossz helyre adni, de volt ennek normális határa. Szóval, nagyon sajnálom a kis árvákat, de maradnak az ilyen kukucskálós állatmentőknél, mert inkább gyepmesteri telepeken fogok nézelődni, ott nem másznak rád, és van elég szegény rászoruló, s nem azért mert bármit titkolnék, de mindennek van határa. S egy jó gazdit szolidabban is ki lehet szűrni!

Nem tudom melyik fajtamentőről lehet szó. Én a szánhúzó fajtamentők oldalát követem nyomon. Náluk is vannak ilyen kritériumok hogy válaszolj x kérdésre, küldj bemutatkozo levelet és képet az udvarról. De ez nem azért van hogy maguk alatt vágják a fát. Épp ellenkezőleg. A fajtamentők ismerik az általuk védett fajta tulajdonsagait. A szanhuzok pl szökősek és tele vannak energiával. Feszt látom Facebookon a megosztasokat hogy új gazdát keres mert szökik, ás, leöli a szarnyasokat. Az emberek nem néznek utána milyen kutyát vesznek csak "jaaaaj de cuuukii". És ha a fajtamentők ezeket a kutyákat kiadjak az embereknek anélkül hogy meggyőződnenek róla hogy az illető hozzá értő gazda e vagy csak egy újabb idióta aki szerint cukii a kutyii akkor előbb vagy utóbb újra náluk köt ki. Így pedig nincs értelme. Plusz például az ő esetükben a kutya biztonsaga is fontos mert ha kiadjak egy olyan helyre ahol nem bomba biztos a kerítés és megszökik jó eséllyel kerék alatt vegezheti. Szóval akármennyire is kötekedésnek tűnik meg van az oka.