Nem féltik a kutyáikat azok az emberek, akiknek barátságos, de nem behívható kutyájuk van?

Ugyanezt tapasztalom, pont tegnap akadtunk ki nagyon. Margit-sziget. 1.5 óra leforgása alatt történt ez a 3 dolog, csak fogtuk a fejünket:

- tréningeztünk a kutyáinkkal, kérdés nélkül odarohant hozzànk egy kistestű kutya. Nem akartuk helyben maradásból felengedni a kutyákat (2 kutya), így eléjük álltunk, és testtel blokkoltuk a kiskutyát. A gazdája angolul kérlelte a kutyàt, hogy menjen oda, semmi reakció, kb 5 percig puposkodott nekünk ott a kutya, mire nagy kegyesen a gazdái utàn ment. Ezt eljátszották

még 3-szor, ugyanis ott köröztek a rózsakertben (ahol amúgy ki van táblázva, hogy póráz nélkül be sem mehet kutya…). Tottttálisan fogalmatlan volt a kutya is meg a gazdája is, ha a rossz kutyához fut így oda 0 behívással, akkor lehet, már nem is él…

- ugyanez pepitában, csak egy másik kutya. Szintén 0 behívás, kérdés nélkül rárohan a kutyáinkra, faszi nem tudja behívni. Az is 10 percig tartott, mire nagy nehezen elkönyörögte onnan.

- harmadik sztori, sétálunk immáron a parkoló felè. Egy border és valami uszkàr keverék jön szembe, természetesen póráz nélkül. Egyből lerohanják a kutyákat, elég tolakodóan. Jött egy mudis csaj egy fakó mudival, azt is lerohanták a kutyák, főleg ez a kis uszkárkeverék. A mudi egy darabig hagyta magát, aztán jelezte, hogy ne kövesse őt az uszkár, teljesen jogosan kikapott neki. A gazda semmi reakció, nem tudta es nem is akarta visszahívni az uszkárt attól, hogy piszkálja az éppen elhaladó mudit. Még 3szor kikapott és kiugatott a mudi, mire az uszkár felfogta, hogy ne kövesse tovább. Visszajött oda ahol mi mentünk, erre szól a gazdája, hogy álljunk már meg, ne menjünk tovább, mert ő nem tudja megfogni a kutyáját, nincs behívása és el fog velünk jönni. Mondom mivan?! Hát hogy nem tudja behívni, és ha mi megyünk, akkor a kutyáinkkal eljön az uszkár is. Na ez addig fajult, hogy konkrétan cseszett a kutya a gazdájára, nem tudta sehogyse megfogni, mondta fogjuk meg mi, mert rá van cuppanva a kutyáinkra. Ennek az lett az eredménye, hogy a barátnőm megfogta a hámját a gazda kérésére, az uszkár keverék meg elkezdett visítani mint akit nyúznak, es visszafogott a barátnőm kezére, mert a kedves gazdi elfelejtette közölni, hogy félelmi agressziós a kis fifikéje… tottttalisan belilult barátnőm keze, hála égnek zuzodas csak, a bőr nem szakadt fel. De ha mondjuk vérzett volna ne adj isten, és varratni kell, akkor baja lett volna belőle a kedves gazdinak… nettó felelőtlenség… Na de ilyet!!!! Nem normális az ilyen gazda!

Mindhárom esetnél teljesen elképedve voltunk mi is, hogy amúgy nem féltik a kutyájuk életét? Tisztában vannak vele, hogy nem tudják megfogni a saját kutyáikat és mégis elengedik? Hogyan? Egyáltalán miért?! Ostobák a mai kutyások nagyon…

Röviden:

Én ezeket látom legtöbbször:

- fizikálisan nem bírna vele és/vagy nincs a kutya megnevelve, ezért a pórázas séta nem működik, ezért inkább szabadon engedi, lesz, ami lesz,

- minimális tudással sem rendelkezik etológia, kutyakommunikáció/viselkedés területén, nem érti, miért probléma ha egy szabadon lévő kutya odarohan egy pórázon lévőhöz,

- neki csak jogai vannak, kötelessége semmi, nem érdekli, még neki áll feljebb "az enyém barátságos, tegyél szájkosarat rá, ha vadállat a kutyád" típus, nem érti, hogy ő szeg jogszabályt és alap kutyakezelési szabályokat, amikor a szabadon rohangáló (amúgy lehet, hogy tényleg barátságos) kutyája odarohan az én pórázon lévőmhöz.

Az a baj, hogy ezekből a szitukból igyekszem minél előbb kikeveredni a kutyámmal, és ottmaradnak bennem a kérdések, lebaszások, miértek, engem frusztrál utána, mert nincs lehetőségem feltenni az illetőnek a kérdést, hogy miért veszélyezteti a kutyája életét, vagy adott esetben az én vagy kutyám épségét?

Ennél értelmesebb választ nem tudok adni, ez most ventilálás lesz inkább.

Lakótelepen élünk és rendszeresen felkúrom az agyam a póráz nélkül sétáltatókon. Ráadásul itt nem messze (10-15 perc séta) van egy legálisan kijelölt hatalmas Dunaparti terület ahol póráz nélkül lehet kutyát sétáltatni + 3 futtató is van a környéken, de oda meg lusták elvinni.

Mentett kutyánk van, középtermetű labi-bull keverék, utcáról, kölykeivel került a menhelyre. Nem extraproblémás, szerencsére, de bizonyos helyzetekben pórázreaktív. Szépen javul (dolgozunk rajta, suli, tréner), de pl. nála nagyobb kutyára sokszor befeszül (nem mindig, és sajnos semmi fix pont nincs, hogy mi váltja ki, sem nem, sem szín), sötétben ha nem látja jól mi közeledik befeszül, és ha valami/valaki zajosan/gyorsan hátulról közelít befeszül.

Ilyenkor figyelemeltereléssel, jutifalattal általában meg lehet nyugtatni, és elsétálunk, mielőtt kicsattanna, vagy pl. sötétben leültetem és megnézi, mi közelít, megnyugszik. De ha kicsattan akkor már késő, ez így működik sajnos, még a trigger ELŐTT lehet rá hatni, utána már csak minél gyorsabban otthagyni a szitut, és utálom, hogy őt kell elrángatnom, miközben nem ő a hibás. Normálisan sétáló kutyákra általában nem reagál, sokszor észre sem veszi őket, annyire bele tud merülni a fűelemzésbe, barátságosan közelítőre általában ő is barátságosan reagál, vagy nem érdekli és nagyon ritkán lát olyat kutyát, akit már távolról látványosan utál, de ez látszik a testbeszédén, és általában van idő beavatkozni. Póráz nélkül ezek a problémák nem, vagy sokkal-sokkal halványabban jönnek elő, valószínűleg ott nem érzi "sarokba szorítva" magát és ezért nem vált át gyorsan támadó üzemmódba, de ugye én szabálykövető módon - meg mert veszélyes lenne anélkül - mindig pórázon sétáltatom, nem vagyok lusta elvinni olyan helyre ahol legálisan lehet szabadon, hogy lefárasszam.

A kis termetű kutyákat általában figyelemre sem méltatja, még akkor sem ha az pórázon van, de támadólag viselkedik vagy ugat mint az őrült. De pl. ilyen már volt, hogy a kis vakarcs ugatva egyre jött utánunk, és hiába hívta vissza a néni, rá se bagózott, és akkor már kezdett ideges lenni az enyém is, vissza-vissza fordult, be volt feszülve, néni meg: "nem bánt, csak játszani akar"... ezt már többször hallottam ilyen szituban, én vonszolom el az egyre jobban befeszülő kutyát, a kis vakarcs meg csak jön, gazdi meg, "csak játszani akar, nem bánt"... Szerintem ezek az öreg nénik nem teljesen vannak képben a valósággal, hogy ki bántana kit ha lazára engedném a pórázt.

Másik típus, aki láthatóan fizikailag nem bírna vele, pórázon valószínűleg elrántaná a kutya, van itt a környéken is kettő, láthatóan rozoga néni, nem értem miért/hogyan kerül hozzájuk a kutyájuk; az egyik vmi felnőtt mudikeverék, a másik meg egy - amúgy nagyon cuki - kölyök, abszolút nulla kontrollal, póráz nélkül rohangálnak. A kölyök nagyon szaladna mindig játszani, de az enyém a reggeli szaráshoz készülődve nem jól tolerálja, hogy egy kis szőrös rakéta 3-4x körberohanja ugatva. Még ha csak játszana is vele, 3x akkora mint a kicsi, könnyen sérülés lehet a vége, és akkor én paraszt módon ordítok, hogy "ne tessék ideengedni a kutyát". Más is szólt már neki, de nem lehet vele kommunikálni, csak elsétál. Szerintem ő nem százas amúgy.

A 3. kategória, aki semmit nem tud a kutyát kommunikációjáról, viselkedéséről, azt gondolja, hogy ha az ő kutyája barátságosan megy oda, akkor a másiknak is barátságosnak KELL lennie és ki van akadva a "vadállat" kutyára, aki meg nem jól reagál, el kell rángatni, "miért nincs rajta szájkosár" stb. Nem érti, hogy ha nem megy oda az övé akkor nyugodtan elsétál mellette a másik. Szerencsére az enyém barátságosan és NYUGODTAN közelítő kutyákra általában nem szokott beproblémázni, de így sem szeretem amikor odaszaladnak figyelmeztetés, kérdés nélkül, alig van időm reagálni, jó esetben csak összeszaglásznak, de van, hogy játékra hívja a másik, ugrándozik körülötte, de ha ő egy nála 3x kisebb kutyára ráugrik játékosan, annak annyi. A normálisabbja ilyenkor észleli, hogy mi van és elhívja/viszi a kiskutyát, hogy "hagyd békén, ő nem tud veled játszani" stb. de sokszor semmit nem csinálnak, és nekem kell megkérni a gazdit, hogy "tessék elhívni, nem fogom itt elengedni, hogy játszanak" vagy "tessék elvinni, nem bántja, de ha ráugrik megsérülhet" stb. Tökre nem hiányzik ez nekem, NEM kell odaengedni, hogy megszagolgassák egymást...

Illetve van az abszolút tuskó és lusta, aki vonul, sokszor telefonál közben, a kutya a világban elvan, le sem szarja. Vannak itt olyanok... a fickó úgy "sétáltat", hogy az árkádok alatt telefonál és cigizik, a két kis pincsi meg tőle 10 méterre a füvön legelészik, és ugatva szaladnak felénk, akik pórázzal sétálunk a járdán, tőlük több méterre... esélye nincs beleavatkozni, nekem kell kontrollálni a kutyámat. Szinte minden napra jut egy hasonló, már próbálok minél kihaltabb helyeken sétálni, mert idegesítenek ezek egyre jobban.

De ezek mind semmik a házban lakó whippetes családhoz képest. NEM barátságos a kutya, betámadja a többi kutyát (általában hátulról őrjöngve, ugatva, szerencsére nem harap, csak "körbetáncol" minket odakapdosva, erre nyilván az enyém is átmegy berzerkerbe), idegbeteg és teljesen behívhatatlan, de újra és újra póráz nélkül sétáltatják, többször a lépcsőházba is póráz nélkül hozzák be... hiszek az értelmes kommunikációban, de ezekkel nem lehet, pedig így ránézésre egy kultúrált értelmiségi család. Kiskamasz lány "elfelejti" rátenni a kutyára a pórázt, amikor bejönnek a házba, a nő még rosszabb, egyszerűen elsétál az incidens után, általában fülessel telefonál séta közben, a kutya meg 50-100 méterrel előtte rohan. Alpári proli ordibálásba mentem már le velük többször, miközben az őrjöngő kutyámat próbálom úgy kirángatni a szituból, hogy senkinek ne essen baja, amit persze én szégyellek utána... kikészítenek. Ilyenkor egy ideig pórázzal sétáltatnak, de eltelik pár hónap és újra összefutunk póráz nélkül. Nem kezdem el leírni milyen szituk voltak, mert csak felidegesítem magam újra! :-D

15-ös voltam: jó hosszú lett végül, és csak felkúrtam a whippetes sztorin magam újra :D Túlzás az 50-100 méter nyilván, reálisan inkább csak 10 vagy 30 méterre van lemaradva a kutyától, de a lényeg, hogy a kutya már javában támad minket, a nő pedig futva és ordibálva érkezik. Nem tudja kihívni a kutyát a szituból, oda kell jönnie megfogni vagy ha elég messzire tudom vonszolni a kutyámat, akkor eltereli/hessegeti tőlünk a másik irányba.

Egy kölyökkutyás esetben azzal védekezett a másik gazdi (nagyon cukin jött a kiskutya játszani, enyém sem akarta bántani, de ott is az volt, hogy 3x akkora volt az enyém mint a kicsi, és a gazdi nem tudta elhívni, oda kellett jönnie és felvenni a kiskutyát), hogy hát még nem működik a behívás, tanulja, de addig is kell neki a szabadon futkározás, és akkor mondtam, hogy de azt ne az utcán, hanem futtatóban vagy a Dunaparton megteheti.

Szerintem itt is a lustaság és tudatlanság az oka, nem érti, hogy hiába hagyja póráz nélkül szaladgálni 30 percet ettől nem fog lefáradni a kutya. Lusta elvinni lemozgatni, feladatozni vele. :(