Hatalmas kutya nagyon picikével, teljes stressz. Valaki tipp?

Hátha ez is segít:

[link]

Teljesen külön kell őket etetni, teljesen más helységben, vagy ha kint vannak, a ház két külön oldalán. És figyelni, hogy egyik se menjen a másik közelébe, amíg az eszik. Ez alap. Később ezt maguktól is betartják.

Semmi olyat nem szabad adni nekik, amin összekaphatnak, pl. rágnivaló csontot, de játékot se. Ne ajnározzátok látványosan a kiskutyát a nagy előtt, mert féltékeny lesz. Ezekre kell figyelni, akkor nem lesz semmi baj.

Mondtam, nem a nagy viselkedik rosszul, hanem a kicsi. Ne engedd oda. A nagy csak neveli a kicsit, ez természetes. Az is, hogy védi azt ami az övé. Egy bizonyos mértékig egymással szemben ez normális.

A nemük sem számít semmit. Úgy viselkednek ahogy kutyáknak kell, nektek kell közbe szólni, és megtanítani a kutya helyett, hogy mik a szabályok.

Nem eszünk egymás táljában, és ha végeztünk sem kutatjuk a még evő kutya táljában lévő falatokat. Ne tedd őket pl közvetlen egymás mellé. Egy átnyúlás is vezethez konfliktushoz. A legjobb ha lehalább 1-2 métert ki tudsz hagyni köztük így van időd rájuk szólni, ha egymás táljára mennek.

Két ismerősöm is van, akiknél évekig működött a hatalmas méretkülönbség (3-5 kg vs 40-50 kg tehát valamivel több, mint nálatok) a kutyák között, aztán egyik nap a nagyobb tett egy mozdulatot, eltörte a pici gerincét és temethették a kutyát... Az egyik eset pont pár hete történt sajnos.

Persze vannak, akiknél meg leéltek egy komplett életet a kutyák nagyobb baj nélkül, de általában csak akkor engedig őket össze a gazdák, ha legalább egy lazább felügyeletet tudnak nekik biztosítani.

Én is csak azt tudom írni, hogy vedd el a konfliktusforrásokat és picit neveljétek őket és működni fog.

1: A nagyot mindenképpen fegyelmezni kell, meg kell vele értetni, hogy tisztelnie kell a kicsit.

Nem kell túl intenzívnek lenni a fegyelmezésnek, de ha morog, tudatni kell vele, hogy a rend, és a fegyelem fenntartása, az nem az ő dolga, hanem a tiétek!

2: Fegyelmezni kell a kicsit is!

Nyilván, korához mért intenzitással.

Mert a nagytól csak úgy lehet elvárni, hogy ne ő fegyelmezze a kicsit, ha átvállaljátok ezt a szerepet, és pl. ha a kicsi, evésnél a nagy kajájából akar enni, akkor a kicsit is leállítjátok!

3: Ha az evés a kritikus pont, etesd őket egymástól távolabb.

Nem vagyok híve a "probléma szőnyeg alá söprésének" (és ez egy kicsit az, hiszen ha nincs konfliktushelyzet, akkor korrigálni sincs lehetőség a viselkedésüket, tehát nincs fejlődés) de néha a legegyszerűbb megoldás a legjobb.

4: A leírtakból nekem te is elég gyenge láncszemnek tűnsz. Nem egészséges ez a túlaggódás, hülyén hangzik, de simán bevonzhatsz ezzel egy valós támadást. És ez nem egy ilyen ezós baromság, a kutyán nagyon érzékenyek erre! Tökéletesen leveszi, hogy valami feszültség van a levegőben etetéskor, az aggódásod miatt, akár abból is, ha túlzottan figyeled őket, a légzésedből, stb, tűpontosan érzi, hogy megváltozik a hangulat. Ami tovább növeli az ő alap feszültségét, ami a kaja féltésből ered.

Azt meg te veszed rajta észre, amitől te ismét aggódóbb leszel, és így tovább, amíg tényleg be nem következik a baj.

Oda kell rájuk figyelni, és a legapróbb jelnél közbelépni, mert sokkal hatékonyabb, ha elejét veszed a problémának, de nem kell rágörcsölni.