Tényleg kellenek tenyésztők?

Azt, hogy a kutyáknak fáj a párzás nem azért írjuk, mert szeretnénk, ha nem szaporodnának tovább is kihalna a faj, hanem azért, mert sok gazdi emberi tulajdonságokkal ruházza fel a kutyáját, és azért erőlteti a pároztatást, hogy a kutyáknak is "jó legyen", vagy mert "anya szeretne lenni". Erre egy helyes és logikus ellenválasz az, hogy "nem jó" nekik. Ettől még a fajfenntartáshoz szükséges.

A fajták sokszínűsége kulturális és természeti ÉRTÉK. Ennek az értéknek a megőrzéséhez szükség van a tenyésztőkre. Aki a kiskedvencét szaporítja, vagy üzletszerűen szaporít, esetleg keverékeket gyárt, az ezt az értéket rombolja.

A menhelyre került törzskönyves kutyákról meg csak annyit, hogy igazi tenyésztő farka felvágva rohan a kutyájáért, ha megtudja, hogy menhelyre került, szóval nektek a menhelyen valószínűleg elég lett volna csak felhívni a kutya tenyésztőjét, hogy jöhet a kutyájáért. Mellesleg az a néhányszor tíz törzskönyves kutya amely menhelyre kerül, arányaiban nézve elenyésző a többszázezer gazdátlan és kóbor ebhez képest. A menhelyek örülnének, ha csak erről a pár törzskönyves kutyáról kellene gondoskodniuk, mert a keverékeket úgy megbecsülnék a gazdik, hogy semmilyen körülmények közt sem adnák menhelyre őket!!!

Én csatlakoznék a munkakutyázós válaszolóhoz. Aki munkára akar kutyát venni az nem hinném, hogy a menhelyi kutyák között találja meg álmai kutyáját. Vannak kivételek, amik erősítik a szabályt. Én lennék a legboldogabb, ha a menhelyi kutyák között találnék terelésre alkalmas kutyát.

Nem egyszerű feladat, de nem is lehetetlen, ha a menhelyre leadott kutyák mennyiségét tekintjük. Viszont állatok közé nem merném vinni egyiket sem, mert nem tudom hogyan reagálnának. Sokan pont ugyanígy gondolkodnak! Nem mernek menhelyről választani egy szerencsétlent sem, mert tartanak az előélete okozta traumáktól és azok következményétől. Megharapja a gyereket,megtizedeli a csirkeállományt, neki megy a nagymamának mikor senki nincs otthon, és lehetne tovább folytatni a sort.