Jól cselekedtem, vagy csak bohócot csináltam magamból?

Kutyánkkal járunk kutyasuliba alkalmazzuk a technikákat, amikkel elvileg falkavezérré válhatunk számára stb. Viszont a játékkal mindig bajban vagyok/vagyunk. Ma labdáztam a tesómmal, a kutyus pedig ott volt a közelünkben. Pontosabban, mikor meglátta a labdát a kezünkben, ő is be akart kapcsolódni. Viszont a suliban azt tanultuk, hogy vannak helyzetek, mikor csak a gazdi játszik, a kutya nem kapcsolódhat be (erre csináltunk is egy-két "gyakorlatot": a gazda egy képzeletbeli négyzetben játszik, a kutya nem mehet beljebb.) Itthon viszont nem volt olyan egyszerű: folyton szaladgált fel-alá, el akarta venni a játékot. Ha rászóltunk, csak egy-egy fél percre ment arrébb. Ha pedig megszerezte, diadalittasan elvitte. Én erre utánamentem, de volt, hogy csak meg kellett fognom a grabancát, hogy visszakapjam. Jól tettem, vagy sem? Sőt, egyszer még a tuja közé és elbújt. xD Ez a gond sajnos mutatkozik apportírozásnál is, nem hajlandó visszaadni a játékot. A faképnélhagyós módszer azért nem működik, mert nem egyedüli kutya, és jól ellabdázgat a haverokkal, ha mi ott hagyjuk őket. Tudnátok segíteni?