Ti is sokat beszéltek a kutyátokhoz?

Jelenleg három kutyánk van.Egy chihuahua, egy havanese és egy amstaff.Utóbbi 4 hónapos, veleszületetten süket.Egész nap megy nálunk a "süket duma", a kicsi nem hallja, de a gesztikulálásra,mimikára figyel.A többiek értik a napi szókincs fontosabb részét (vacsi, alvás, megyünk pisilni, sétálunk, jutalom, jött valaki?, szégyelld magad, stb.) és ehhez mérten irányítják is a kicsit.

Azt gondolom, rendkívül fontos a szóbeli kommunikáció, hiszen az ugatásuk, nyafogásuk egy részét mi is értjük - érzelmet rendelhetünk hozzá.Mint tudjuk, képesek az emberi kommunikáció értésére (ül,fekszik,gyere), tehát miért is ne beszélhetnénk hozzájuk parancsolgatás nélkül?Épp annyira akarnak érteni minket, mint mi őket.:)

Különben meg ne foglalkozzunk azzal,ha "őrült kutyás"-nak titulálnak az utcán.Ha a kutyámnak azt mondom, "szomorú vagyok", érdekli őt.A járókelőt nem.