A kutya támadja a gyereket mi baja lett?

Egyébként több kulcsmondat is volt az irományodban. Az egyik, hogy a hátsó kertben ROHANGÁL, másik meg hogy fárasztja MAGÁT. Ha te fárasztanád nem ő magát, akkor nem rohangálna, ebből látszik hogy tele van energiával. Esetleg menjetek először ketten sétálni sokszor, és ha ez már rendben megy, akkor be lehet vonni a gyerekeket is (először a nagyobbakat). A közös séta csodákat művel!

Egyszer majd próbáld ki, hogy mekkora buli 50 nm ha egy életet kell leélned benne. Most őszintén te láttad már azt a kutyát körbe-körbe rohangálni minden cél nélkül a kertben? Nem? Akkor mitől is fáradna le? Egyébként ez a mai emberekre teljesen jellemző. Ha valami nem működik, gyorsan eldobom/eladom még véletlenül sem próbálom megjavítani. Legalább annyi szíved lehetne, hogy nem egyből a gyepire akarod beadni, hanem előbb próbáld elajándékozni.

Nagyanyáméknál a két goldi több mint ezer négyzetméteren kattant be úgy, hogy állandóan egymásnak mennek. Ők nem hajlandóak sétáltatni őket, én meg több száz km-re lakom, csak hallom a borzalmasabbnál borzalmasabb sztorikat tőlük. Szerintem ha 50 négyzetméteren tartanák őket, már nem lennének nagyszüleim. Tessék hívni egy oktatót és foglalkozni azzal a kutyussal! Ha ehhez nincs kedved akkor is várj egy kicsit amíg találsz neki egy szerető gazdát. Nehéz lesz, de fogadd el hogy miattad van így, és légy türelmes míg jelentkezik érte valaki (természetesen ingyen)!

Attól, h lepontozol mindenkit, a tényeken még nem változtat semmit.

Kérdező, ez tényleg érdekel, szoktad sétáltatni a kutyát?

Igen, valószínűleg ez lehet a baja. Ha tudnál szánni rá naponta 2 órát amikor elmentek kettesen sétálni az rengeteget segítene! Mert ezek szerint a saját fajtársaival sem tudott soha találkozni, nem érte semmilyen inger... Persze, hogy szegénykém már tiszta ideg, ez olyan mintha te 3 évig nem jöhetnél ki a házból.