Csak számomra nem kutyák a kis méretű kis zsebcirkálok?

Ja, a póniló meg bárányra hasonlít. Miféle párhuzam ez???

Nem is értem. Ez biztos valami pasi-hozzáállás, hogy "csak a nagy kutya a jó kutya", amit én, nőként, nem érthetek meg. Mea culpa.

Az emberek körülményei sem egyformák. Sokan élnek lakásban, esetleg szerényebb körülmények között, akiktől kicsit túlzás elvárni, hogy malamutot vagy német juhászt tartsanak. Tetszik vagy nem, egy nagyobb testű kutya többet eszik, sőt pl. az ivartalanítás költsége is nagyobb.

Azért tenyésztettek ennyiféle társasági kutyát évszázadokon át, mert az emberek élvezik, hogy egy kis állat van körülöttük, kíséri őket, hozzájuk bújik, és minimális energiabefektetéssel a szeretet kifogyhatatlan forrása. És tévedsz, pontosan ugyanazt nyújtja, mint egy vagányabb nagy kutya, az érzelmi élete ugyanaz, annyi különbséggel, hogy az ölebek nagy része sokkal inkább igényli az emberi társaságot. Volt kis kutyám is, nagy kutyám is, és mondhatom, semmiben nem különbözik, kivéve, hogy viccesebb, mikor a negyvenkilós kutya próbál az öledbe telepedni.

Ha nem kapod meg tőlük, amire vágysz, akkor rosszul közelítettél feléjük. Valószínűleg tele voltál előítéletekkel, vagy - ez is lehet - neveletlen, "elrontott" példányokat fogtál ki, mert sajnos az ölebeket nagyon sokan kezelik helytelenül, amitől persze a kutyák frusztráltak lesznek és hisztisek. De ez nem a kutya hibája. Ha egy német juhászt kezelnének hasonlóan, az is hisztis lenne.

Személy szerint nekem is a nagytestű kutyák tetszenek, azon belül főleg a munkakutyák (dobi, német juhász, belgák stb.), de attól még nem zavar, hogy másnak kicsi kutyára van igénye. Inkább az idegesít, amikor a kistestű kutyák nincsenek kutyaként kezelve, megnevelve.

Vannak a kicsik között (pl. terrierek, tacskó) amiket vadászati céllal tenyésztettetek ki anno (kotorékebek, patkányozók). Vannak, amiket meg tényleg úgymond hasznos cél nélkül, társasági kutyának. Ezzel szerintem semmi baj nincs, nem lenne, ha normálisan kutyaként tartanák és nevelnék őket a gazdáik.

Macskára maximum méretükben hasonlítanak, egyébként semmi hasonlóság. A macsekok teljesen mások.

Szóval, nagykutya párti vagyok, de a kicsikkel sincs bajom, csak én nem tartanék.

"Ha te a kutya testméretétől teszed függővé azt, hogy "mennyit tud adni", akkor ott nem a kutyákkal van a baj :)"

ez mindent elmond és csak ismételni lehet....(köszi, sippara!)

egy yorki tulajdonos:)

" Azért nem kutyák nekem mert egy ilyen kutyával nem lehet apportírozni eldobok neki egy labdát lemegy a nap mire vissza hozza közben el is esik párszor "

Kérdező, láttál te már törpe uszkárt? :) És yorkiet? Kis tűzgolyók, villámgyorsak és baromi ügyesek, fordulékonyak.

De mi a mopszunkat is vittük kirándulni, hegyet mászni meg minden, és teljesen jól bírta. Ha meleg volt, hörtyögött, de bírta.

Ha meg egy kistestű kutya bénán mozog és nem tud apportírozni, az meg megint a gazda hibája. Ha szerencsétlen egy kézitáskában tengeti az életét és csak addig rakják le, míg a dolgát elvégzi, és soha semmit nem tanítottak neki (merthogy olyan cuki pici baba), akkor mégis honnan lenne mozgáskoordinációja, honnan tudná, hogy kell egy emberrel (vagy egy fajtársával) normálisan játszani?

Ha egy számítógép előtt felnőtt panelgyereket kiraknál egyszer csak a grundra focizni, valószínűleg hasonló élményed lenne.