Milyen kutya illene hozzánk?

Totyogó voltam, amikor először kiutaztunk a nagyszüleimhez Erdélybe.

A két óriás schnauzer egy angyal volt - az első pillanattól fogva imádtak. Mindig a sarkamban voltak, vigyáztak rám, lovagolhattam a hátukon (ültem az egyiken, kapaszkodtam a másikba - ha csak egy kicsit eltávolodtak én visítottam, szóval végtelen türelemmel sétáltak az udvaron fel-alá, szorosan egymás mellett)

Egyszer sétáltam az udvaron, és megbotlottam. Elestem, sírtam. A két kutya rögtön ott termett, toporogtak a mellső lábaikkal, nem tudták hogy mi a baj és hogy hogyan segíthetnének.

A német juhásszal viszont gondok voltak. Mind a három kutya jól meg volt nevelve, a német juhászt el is akarták vinni rendőrkutyának.

Ő viszont - bármennyire jól nevelt és képzett kutya volt - úgy gondolta, hogy felettem áll a rangsorban. Rám is mordult. Ekkor le lett küldve a pincébe jóóó hosszú ideig. Háromszor csücsült odalent egyedül a hideg és sötét pincében, aztán felfogta. Onnantól egy ideig nagy ívben kikerültük egymást ha szembetalálkoztunk, de aztán ő is a "gyámom" lett: van egy halvány emlékem is hogy homokozom, ő pedig mellettem fekszik és figyel.

A német juhászban úgy látszik, hogy benne van egy kis küzdés, de megfelelő következetességgel hamar le lehet állítani. Szóval bármilyen kutyátok is lesz, mindenképpen kell majd nevelni.

Szia

Keresd fel a kozeledben levo menhelyet es biztosan talalnak nektek megfelelo kutyust hisz nagy reszuket jol ismerik