Csivava, yorki gazdik oda meritek engedni a kis kutyátok más nagyobb kutyához?

Szép történet de ez megelőzhető, ha nem engedem oda az enyémet , ahogy nem is teszem.Ott a pincser gazdája volt a hibás mert nem fogta meg a kutyáját. De azt ne találjuk már ki hogy egy apró pincser bármilyen életveszélyes kárt tesz egy nagy kutyában.. Visszafelé ez sokkal veszélyesebb,a méretbeli eltérés miatt ,ezért nem kell odaengedni.

De a nagy kutyát se engedjék rá az apró pórázon vezetett kutyára,mert nyilván másként nem tudom megvédeni a támadás elöl csak ha felkapom.Ha már ráharapott a nagy ,akkor az enyémnek vége,vagy olyan súlyosan sérül ,hogy lehet hónapokig gyógykezelni kell, nincs opció második kisérletre.

kamu.

feleannyit nyom mint az aranyhörcsögöm.

Egyébként nekem nagy testű kutyáim vannak és kifejezetten örülök hogy nem nagyon jönnek oda hozzánk a kistestű kutyások. Általában neveletlen, agresszív, ugatós, provokatív kutyájuk van, póráz nélkül és ha az én borjú méretűm rámorran, akkor ők vannak felháborodva. Sok ilyen esetünk volt már.

Ettől függetlenül rengeteg jófej és normális kiskutyás közlekedik az utcákon. Van pár figyelemre méltóan felelős kistestű kutyát tartó ismerősünk. Biztos megvan ugyanez a nagykutyásokkal is, ezek az én tapasztalataim.

Ez nem a kutya méretétől függ amúgy. Ha normálisan, összhangban viselkedik a kutya és a gazdája is, akkor megkérdezem hogy oké-e

Nekem közepes testű kutyám van ugyan, de csak olyan kutyákhoz engedem közel, akikről látom, hogy nem agresszívek.

Szoktunk sétálni egy csivava keverékkel, kb. 2 kg lehet az egész kutya. Az én 20 kilósommal nagyon szépen eljátszanak. Az ő gazdija mindig azt mondja, hogy tanulja csak meg a kutyája, hogy mit kell tennie a nagyok között. Soha semmiféle sérülés nem történt.

Egy másik szép pár egy kicsi mopsz és a kb. 40 kg-os keverék. Birkóznak, "harapják egymást". A mopsz megvédi a testi épségét.

Én hülye gazdik kutyáihoz nem engedem oda a sajátomat, legyen az akármekkora. Vannak emberek, akik nem szólnak a kutyájukra, a blöki azt csinálja, amit akar. Na én tőlük óvakodom.

A másik, hogy én pórázon nem engedem oda a kutyámat más kutyához.

Amin szoktam nevetni, az az, amikor a pici kutyákat felkapkodják percenként, ha 1 km-es körzetben megjelenik egy másik kutya.

Én is féltem a sajátomat, de ha az ember nem engedi nagyobb kutyák közelébe a kicsi kutyáját, az szerintem pont olyan, mintha nem tanítod meg a gyerekedet biciklizni, meg fára mászni, mert félsz, hogy baja esik. Azzal teszel jót, ha megtanítod viselkedni a nagyobb kutyákkal. Félelmet belenevelni a legnagyobb butaság.

Ja! A kutyaoviban annak idején nálunk nem volt méret szerinti bontás. A 2 kg-os kutyák együtt játszottak a 30kg-os óriásbébikkel. Természetesen szigorúan felügyelet mellett, póráz nélkül. Figyeltük a testbeszédüket és ha valamelyik eldurvult, a gazdi leállította.

Jézusom, a nimfapapagájom 100 gramm, és még viszonylag kicsi fajta D:

Ennek a kutyának azt se kellett volna hagyni, hogy a világra jöjjön.

Kutyától függ. Van amelyikhez igen és van amelyikhez nem :)

Habitsu függő, de inkább gazda. Amikor látom, hogy nem bír a gazda a kutyával biztos, hogy elkerülöm nehogy baleset legyen a vége.

Bár amikor a borderem játszott egy akitával annak is műtét lett a vége pedig csak játék volt :(

Nekem pitem van, sokszor bandázott együtt stabil idegrendszerű, nem méregzsák yorkikkal, mert abból van erre a legtöbb, soha semmi probléma nem volt.

Kutyás barátomnak két csivavája van, az egyik a fajtársaival jön ki jobban, a másiknak meg két staff a legjobb játszópajtása. Az enyémet pedig imádja.

Volt olyan sztori, hogy a pamacsot felkapta egy nő és mondta a kutyának, hogy rájuk ne nézzél. Aztán ő volt felháborodva, amikor a saját kutyámat felkaptam és ugyanezt elmondtam.

Amelyik kutya jól szocializált és jó nevelést kapott, nem fog kárt tenni a kisebb testű kutyákban. Sőt, sokszor ezek a mini terroristák akarnak minket megenni, a gazdájukkal egyetemben, mi meg állunk bambán és nem értjük, hogy miért.

"Amelyik kutya jól szocializált és jó nevelést kapott, nem fog kárt tenni a kisebb testű kutyákban."

Én ezt elhiszem. De ez nincs egyik kutyára sem ráírva,mikor lohol felénk, hogy milyen nevelést kapott és hogy mennyire tekinti zsákmánynak a kisebb élőlényeket. Nálunk kb 10ből ha 1 nagytestű kutya amelyik stabilan nevelve van láthatón hallgat a nevére tud parancsra ülni tudja mi az hogy nem szabad..A többi kutya csak van ,még a nevére sem hallgat,vagy egyenesen vadítva heccelve van.

Én nem tudom, máshol hogy megy, de én igen gyorsan megtanultam, amíg még kölyök volt a kutyum, hogy ha szembejön egy kutya, megfogom az enyémet, és rákérdezek a gazdánál, hogy fiú/lány/harap/oda szabad-e menni? Ez még úgy is működik, hogy póráz nélkül sétáltunk, mert akkor is meg lehet fogni a nyakörvét.

És érdekes módon nálunk ez tök természetes a kutyások körében, testmérettől függetlenül. Egy-két idióta kivételt leszámítva, de jelzem, az se a nagytestű kutyások között volt...

Ahol a gazda nem utasítja a kutyát ismeretlen kutya közelében, ahol nem lehet ennyit lekommunikálni, hogy barátkozós-e az eb, oda nyilván nem fogom odaengedni. De ez nem függ a testmérettől, nagyon nem.