Hazudtam, nem tudom mit csináljak többi lent...?

Magyarázd el neki, hogy a diploma ad egy lexikális tudást. Megtanulják az adott szakmát (aminek egyébként a nagy részét el is felejtik, amit nem használnak). Ez miért olyan nagy dolog? Attól, hogy valakinek lesz egy bizonyos területről magasabb szintű ismerete, még nem biztos, hogy okos is, mert a lexikális tudás nem egyenlő az intelligenciával.

Ráadásul nem beszélve arról, hogy néhány jó szakmunkás 2-3x annyit keres, mint néhány típusú diplomával rendelkezők.

Aki ezt nem tudja megérteni, amiket fent írtam, az BUTA. Hiába magolta be szorgalommal a vizsgaanyagokat, attól még buta. Ráadásul azok szoktak ennyire nagyra lenni a diplomájukkal, akiknek nincs mit felmutatni ezen kívül az életben, mert az élethez nullák.

Semmit ne mondj. Ha holnap ez szóba kerül, és a barátod anyukája azt mondja, hogy "De hát Kati azt mondta, ti egyetemet végeztetek", akkor szemrebbenés nélkül mondd azt, hogy valami félreértés lehetett, mert te pontosan tudod, hogy a szüleid nem végeztek egyetemet, tehát aligha mondhattál ilyet.

Egyébként 99%, hogy holnap ez az undorító féreg (bocs, de egyetemet végzett emberként ez a véleményem az ilyenekről) elő nem meri hozni ezt. Tudod, te kislány vagy, ő felnőtt. Te nem vagy egy súlycsoportban vele. Szüleid viszont hasonló korúak, ugyanúgy fölneveltek egy (vagy több) gyereket, tehát azonos súlycsoportban vannak. Velük egészen más hangot fog megütni.

Nem szeretnék csalódást okozni, mint ahogy tegnap sem viszont nem láttam időszerűnek, hogy elmagyarázzam azt, hogy ebben a dologban eltérőek vagyunk.

Nekem ez kínos dolog, mert büszkék rám és én is rájuk, így egy lapon említeni a tegnapi történettel kapcsolatban nem látom és láttam értelmét.

Másrészt azt sugallja minden hogy mindent meg kell adni a másiknak nehogy máshol keresse a boldogságot viszont sokaknak nem esik le, hogy ez mennyire félelmetes.

A legkorrektebb az lenne ha valamikor félrehívnád és megbeszélnéd vele ezt a dolgot, hogy megijedtél és azért mondtad, hogy a szüleid egyetemet végeztek, ha olyan az illető úgy is megérti és talán még értékeli is az őszinteséged, ha viszont nem olyan akkor ezek a szituációk semmiképp nem elkerülhetők a természete miatt.

Amit ajánlanék még neked, lehetőleg kerüld az egyetemisták megítélését, ha te még nem élted meg az egyetemi életet mivel nem tudhatod hogy az milyen, itt arra gondolok, hogy olyat például ne hozz fel, hogy az egyetemi élet csak kemény magolás, nem ad észt és az ehhez hasonló dolgokat.