Anyóssal együttélni?

Talán. Helyzetfüggő.

Attól függ milyen természet.

Az első nagy szerelmem rávett, hogy építsünk hozzá a szülei házához. Életem legrosszabb döntése volt, pedig nem is nagyon akartam, de végül belementem. Egyetlen nyugodt percem sem volt, állandóan bejártak a lakásba, mert úgy gondolták, hogy ők voltak ott előbb és az övék az "alap". Ha nem voltunk otthon, akkor is bementek és nyitogatták az ablakot szellőzés címszó alatt. Engem ez rohadtul zavart. Mikor szakítottunk, természetesen jól megszívtam anyagilag is, mert amikor az egészbe belevágtunk, nem akarták, hogy bármi is legyen a nevemen. Ez még nem is lett volna gond, de mivel én is ott laktam, természetesen én is költöttem rá. Nagyon fiatal voltam, ma már teljesen másként csinálnám, mint akkor és óriási lecke volt számomra, ráadásul több, mint 10 évig voltunk együtt, tehát nem 50 ezer forintot buktam. Akkor megfogadtam, hogy soha többet nem megyek bele ilyesmibe és tartottam is magam hozzá. Szerencsére, a párom eleve nem akart ilyesmit, nagyon szeretett volna teljesen külön életet élni a családjától, így saját házunk van. Sőt, túl messze is vagyunk, ugyanis imádom az anyósomat és örülnék neki, ha közelebb lennénk hozzá, mondjuk 20 km-es körzetben, de annál jóval messzebb vagyunk 🙄

Minnél messzebb,drágám.Ne akarj kikészülni.A legtöbb menyecske szálka az anyós szemében.Még akkor se,ha most nagyobb jóban vagytok.Nagy eséllyel ez elromolna.(nem minden esetben)Tisztelet minden józan gondolkodású,egészséges lelkületű,anyának,anyósnak,akik képesek elengedni a gyereküket,tisztelni a döntésüket és életüket.

#24 Én az anyósomnál jobbat nem is kívánhattam volna. 9 éve vagyunk együtt a párommal, a kezdetektől fogva nagyon szeret engem és az ég világon soha, semmibe nem szólt bele. Ha megyünk hozzá vagy meghívjuk magunkhoz, az az első, hogy percekig ölelget és puszilgat, ilyet még sosem tapasztaltam, de nagyon örülök neki!

Nem. Mondjuk nem annyira az anyós, mint az apósjelölt miatt. Így is akárhányszor pároméknál vagyok, úgy járok ki a konyhába, hogy vajon ott van-e a kedves ember, vagy éhes maradok még egy darabig. Szó se lehet arról, hogy a saját otthonomban/telkemen ezt az életformát folytassam. Majd ha fagy. De amúgy ha kivesszük a kedves apóst a képletből, csak az anyóst vesszük alapul, akkor se. Jó fej, de mindketten konfliktuskerülők vagyunk, egy idő után kikészítenénk egymást csak azért, mert nem tudjuk, hogy kikészítjük a másikat.

Soha. Soha.