Szerintetek jogos, ha emiatt nem szívesen bízom anyósra a gyerekemet?

Engem is állandóan elseggeltek fakanállal, ha valamit csináltam, szülőnek nem voltak alkalmasok, mert csak ilyen módszerekkel tudtak napi szinten "szabályozni", pedig nem voltam rossz gyerek. Ez egy fokú szülői tehetetlenségnek a megnyilvánulása. Az unokát viszont belátható időn belül visszaviszik a szülők, addig kell "kibírni", tehát nem kell szabályozni, hanem lekenyerezni, hogy az a kis idő minél zökkenőmentesen teljen el ("a mamánál mindent szabad")

Amúgy meg van egy adu a kezedben. Ha ilyen előfordul, akkor soha többet nem viszed oda. Viszont az esélyt meg kell adni, mert a gyereked nagyszülei.

Jó, ha most összehasonlítgatjuk ki milyen szülő volt és milyen nagyszülő lett... Az én nagyanyám seprűnyéllel vert ha a szüleim náluk hagytak és sírni mertem utánuk. A nagyapán 2 éves koromban felrúgott, mert lassan totyogtam előtte (mai napig viselem a nyomát). Volt hogy olyan szintig fajult a dolog, hogy nem engedtek be a házba pisilni ha olyan kedvük volt, de bátyámat is 3 évesen lelökték a lépcsőről, mert nem volt meg a tempó...

Nem hiszek benne, hogy minden rossz szülőből válhat jó nagyszülő. Az én nagyszüleim szörnyű szülők voltak, de nagyszülőnek még szörnyűbbek.

Én otthon annak idején kaptam egy-egy maflást amikor elszaladt velem a ló, de a szüleim az unokákat (se az én, se a tesóm gyerekeit) soha meg nem ütötték, még csak a kezükre se csaptak.

A volt férjem nagypapája anyós szerint kemény kézzel nevelte a gyerekeit, nem ritkán nadrágszíjjal vagy vesszővel verte őket. Amikor az unokája eltört valamit amin napok óta dolgozott, a család minden tagjában meghűlt a vér, hogy a gyerek most nagyot kap. De a nagypapa csak szomorúan azt mondta, hogy akkor most újat kell csinálnia.

Nincs rá garancia, hogy nem fogja soha megütni az anyósod a gyereked, de nem is biztos csak azért, mert a férjedet megverték. Ha bármi felmerül, hogy a gyerekkel nem megfelelően bánnak, akkor persze korlátozhatod a találkozásokat vagy nem hagyod ott a gyereked, de amiatt ne, mert azt hiszed, hogy talán megütik...

Tudod én a saját anyámra nem bíznám a gyerekem, mert tudom milyen, rossz az életfelfogása és éretlen a gondolkodása, megy a csordaszellem után, engem hibáztatott mindenért, iszonyatosan megpróbált korlátozni, és "NEVELNI", ami úgy igazán egyszer sem sikerült neki, nem is értem a 19 év alatt hogy lehet vki olyan, hogy nem tanul a kárából. Mikor felhúztam vmivel az volt az első hogy ütött. Öszintén előttem már semmilyen becsülete nincs, nem is figyelek arra amit mond, tudom milyen és a mondás szerint, ne azt nézd amit mond, hanem azt hogy ki mondja! Lehet, hogy a gyerekemmel máshogy bánna, mert hát elvileg nem is az övé, de én tudom mennyire bántó egy ilyen szülői hozzáállás, és emiatt még véletlenül sem hagynám rá. Szerencsére nem vagyok egy hülye gyerek, és megtanultam előnyt kovácsolni ebből, így már tudom hogy ne bánjunk egy gyerekkel. Tudod én először mindenkire pozitívan nézek, és nem érdekel az ki mit mond róla, meg ilyen éretlen gondolkodásmódú emberek szavai, sosem szerettem éretlen társaságban lenni, volt velük rengeteg élményem, tanítónak viszont jók voltak, 19 éves koromra, szilárd céljaim vannak egészséges gondolkodásom és mindent megértettem ami igazán fontos az életben, és a kicsimet hadd "SZERESSEM" én, hisz az enyém, és bármilyen megdöbbentő, csak a szülőnek van kötelessége iránta.

Persze nyugodtan elmagyarázhatod neki ha nagyobb lesz hogy mi miért van úgy, meg fogja érteni és utána hagyd hogy döntsön ő, értelmesebb minden felnőtnél a gyerek érzi ő ha nem szeret velük lenni :)

19/F

Szerintem csak egy ürügy, hogy ne kelljen az anyósnak adni a gyereket.

Csak, hogy tudd: Szülőként és nagyszülőként is másképp viselkednek. Az én anyósom borzalmas volt szülőnek. A férjem is mesélt olyan dolgokat amitől felállt a szőr a hátamon. Anyósom sem tagadta, sőt mondott ő is dolgokat. Mégis a kisfiammal aki az unokája egy angyal. Soha még csak a hangját sem emeli fel, sőt nem is olyan régen pont nála voltunk amikor a fiam eltörte az egyik kristálypoharát. Azt se tudtam, hogy kérjek elnézést, de anyósom csak legyintett: Ugyan! Az csak egy pohár! Lehet pótolni bármikor! Ne foglalkozz vele. Inkább fogd meg a kicsit amíg összeszedem, összeporszívózom a szilánkokat.

Szóval amíg nem tapasztalod ki anyósod viselkedését az unokával szemben addig csak ürügyeket kreálsz.