Miért ítélik el sokan azokat akik öregek otthonába küldik a szüleiket?

Előre is bocsi ha hosszú lesz.

Szóval itt most azokra gondolok amikor a szülők már olyan korban vannak hogy nem tudják magukat eltartani, esetleg pelenkázni kell, emelni, nem lehet őket egyedül hagyni.

Én nem értem meg azokat akik mindenkit elítélnek akik ezt a döntést hozzák meg, mert fizikailag is meg mentálisan is nagyon megterhelő az idős emberek gondozása és vannak olyanok akik nem engedhetik meg maguknak hogy otthagyják a munkahelyüket és pl. csak a férje dolgozzon és vannak akik nem bírják a pelenkázást, injekciók beadását, stb. mert egyből rosszul lesznek.

Persze itt nem azokra gondolok akik bedugják a szüleiket az otthonba és utána rájuk sem néznek, hanem igenis vannak olyanok akik heti 1-2x meg is látogatják őket.

És úgy gondolom hogy sok idősnek jobb egy otthonba, még ha elsőre nem is akarják bevallani. Ezt látom a saját dédimen például, hogy mamám már nem bírta a gondozását se fizikailag se idegileg és már ő is kezdett belerokkani, ezért lett az otthon és azóta a dédim ott tud beszélgetni egész nap, sétál, eszik rendesen, nincs egyedül és mamám is sokkal nyugodtabb, hetente 3x legalább bemegy hozzá. Pedig mamám is mindent megtett érte de nem akart neki szótfogadni és mindig panaszkodott ha mamám épp nem mellette ült és nem is evett olyankor, pedig ki volt készítve neki.

Na és az ilyen példák miatt nem értem hogy miért kell elsőre ítélkezni ha valaki meghallja az öregek otthona szót, mert nem mindenki úgy van hogy beteszi oda őket és többet feléjük sem néz.

Persze biztos lesznek olyanok akik most írni fognak hogy ők 10 évig ápolták otthon a szüleiket munka mellett, gyerek mellett, minden mellett és túlélték. Igen, túlélték, de milyen volt? Gondoskodni kell róluk, igen , de ha valaki nem bírja vagy nem engedheti meg és az otthont választja (úgy hogy látogatja is őket) azt nem kell elítélni szerintem.

Nektek mi a véleményetek erről?