Rosszul esik, hogy nem támogat a Férjem és csak a nehézségeket emeli ki. Ti kívülállóként hogy ítélitek meg?

A jelenlegi helyzettől függetlenül, nemrég kezdtem itthon kovászos pékárukat készíteni, tavaly ősz óta olvasok és igyekszem fejleszteni magam a témában, szeretném kitanulni is. Nem akarom túlmagyarázni, de magávalragadott az egész folyamat. Látok benne hosszútávú lehetőséget. Ősszel menne a Kisfiam bölcsibe, és mivel elég instabilnak találom a visszatérésemet az előző munkahelyemre a jelenlegi helyzet miatt, ezért abszolút "B" tervként tartom szem előtt. Felénk nem igazán van kézműves pékség, azt gondolom egy próbát megérne belevágni. A Férjem jelenleg csak azt látja, hogy 6 ezerről 10 ezerre ugrott a villanyszámla. Ez az egy hátrány jelentkezett eddig. Pékségbe nem járunk már, ami készül el is fogy, mindenkinek nagyon ízlik. Pékségben vett árukat volt, hogy nem ették meg a gyerekek, előfordult, hogy dobtunk ki megmaradt kenyeret is. Azt gondolom azt a +4000 forintot kb így is elköltöttük. Csak nem írtuk tételesen, így az nem olyan szembetűnő, mint a villanyszámla. Rosszul esik, hogy csak ezt emlegeti folyton, teljesen visszahúz vele, pedig nagyon lelkesít ez a szakma. Nyílván nem akarom túl dramatizálni, csak érdekel, ti hogy látjátok? Nehezen állok ki az álmaimért, egyszerűbb ha valaki partner, nem pedig "romboló".