Illik-e a nagyszűlőnek különbséget tenni két unokája között?

nem illlik,de a legtöbb mégis megteszi.

Az én mamám is. Azt bírom h hangoztatja h ő mindegyik unokáját egyformán szereti! Jah,hát persze...

Volt neki egy vidéki háza amit mikor árult fennen hangoztatta h ha sikerül eladni akkor minden unokájának egyformán ad majd belőle. Sikerült is eladnia házat,összeült a család,mind a 4 unokájának adott egy borítékot,és persze mondta hegyformán szeret minket,egyformán is ad. A két kisebb unokának a szüleinek adta oda a pénzt,100.000Ft-ot fejenként. Tesómnak is annyi volt a borítékba. Mikor elmentünk szinte egyből kinyitottuk a borítékot mi is. A Tesómnak ugye benn volt a 100 ezer,nekem meg volt benn 15.000Ft! Fogtam magam visszamentem és vissza adtam neki a borítékot,meg mondtam neki h jó h egyformán szeretsz minket,akkor inkább ne adtál volna semmit,meg h ha így meg vagy szorulva akkor ne vágjalak már én a földhöz.

Késöbb rokonok kérdezték h mi volt ez a jelenet,persze elmondtam mindent a mama híres nagy szeretetéről.

Az unokának illi-e különbséget tenni két nagyszülője között

vagy a gyereknek illik-e különbséget tenni a szülei között

nem illik, mégis az élet néha úgy hozza hogy bizony akarva akaratlanul de különbséget teszünk

09.57:ja te pénzbe méred a szeretetet?

Azt hiszem még sok is volt az a 15000.

Látod a mamád pontossan tudta.

Szerintem meg igaza van a 9:57-esnek. Ha valakit egyformán szeretünk annak egyformán adunk, milyen már hogy az egyiknek többet? Mivel érdemelte az ki? Akkor ki hogy szeret kit? Ráadásul még azt is mondta nekik, hogy egyforma jah, hogyne. A szeretetet nem pénzben mérik, de az ilyen akciók elég rendesen rámutatnak a szeretetre.

Egyébként nem, nem illik iszonyú ocsmány dolog kivételezni, ráadásul alaptalanul, hála istennek nem divat nálunk.

09.57 vagyok. Nem az h pénzben mérem a szeretet,erről szó sincs.

Ez volt az utolsó csepp volt abba a bizonyos pohárba,beleuntam h mamám "egyformán szeret minket",aztán én meg csak szivok miatta.

MInek csinálta ezt a nagy csinnadatrát h össszeül a család,és még ki is jelenti h minden unokája egyformán kap,mert egyformán szeret minket? Gusztustalan volt,meg tök lehangoló.

Volt olyan h mamámnál voltunk tesómmal és én beteg voltam. Diétáznom kellett volna,a tesóm megette előlem az összes háztartási kekszet,és még én voltam az irigy h mikor mondtam a mamának h éhes vagyok,a tesóm megette az összes háztartási kekszet ami volt,egész nap ettem semmit,mert minden kijött belőlem.

A szüleink elváltak,én anyura jobban hasonlítok,ott elöttem mondta h ez a gyerek(én) biztos nem az ő családjukba tartozok.

Meg amikor szalagavatóra kellett kifizetni a ruhát,pont fizetés elött volt,és anyukám mondta h kérjek kölcsön a mamától,én fel is hívtam,ő meg még végig se mondtam már pörölte a telefonba h van anyámnak hapsija majd az kifizetia ruhát(3 hónapja volt együtt akkor a barátjával,meg ő nem is az apám h kötelessége legyen kifizetni a ruhámat). A vicc az egészben h az előző évben mikor tesóm ballagot,akkor ő elkérte anyától is a ruha árát,meg még a mamától is. Ez késöbb kiderült a mama elött is h a tesóm tőle is meg anyától is elkérte a pénzt a ruhára,mégis elfeledkezett róla mikor nekem kellett volna szükség segítségre.

És mindezek ellenére én voltam az aki járt hozzá,meg segített neki a hegyen,a kertben,meg ahol csak tudtam. Na ebbe untam bele

Uncsimat (1,5 éves)jobban szereti, akár mennyire mondja nagyanyám anyámnak, hogy nem. Hiába mondja, hogy nem. Tény, hogy egyedüli vagyok, nem vagyok féltékeny típus, de picit zavar. Anyám mondta, hogy mondta neki nagyanyám, hogy 'ne mondja már, hogy nem szeretem, mindig adok neki pénzt'. A pénz egy dolog (ami nem árt), de ha akárhányszor megyek hozzá, és ott az uncsim, akkor azt érzem, hogy körülötte forog a világ, én meg le vagyok sz*rva. Elém rak egy tányért levest+másodikat, ad zsebpénzt, és úgy gondolja, ezzel meg van oldva minden. Meg sem kérdezi, hogy vagyok, vagy valami (ha odamegyek, köszönök, megkérdezem mi a helyzet vele, kell e segíteni valamit (ha főz mosogassak el, stb)). És én vagyok a rossz, hogy szóváteszem, meg 'tudjak rá', mert én vagyok a 'nagy'.

16L

Nálunk apám szüleinek három gyereke van. A legkisebb az apám, mindig ő volt a kedvenc gyerek, most is ő az. DE a nővérének a gyerekei (2 huszonéves unokabátyám) mindig sokkal többet kapnak, mint mi, a többi unoka. Apa bátyjának a gyerekei is le vannak tojva, mint mi a bátyókhoz képest.

Lehet azért, mert mi kisebbek vagyunk. Bár érdekes a dolog. Mi Magyarországon lakunk, az összes rokonunk székely, Erdélyben laknak. Ez sem lehet probléma, mert apa bátyjának a gyerekei ott laknak, mint a szóba forgó kedvenc unokák(pár utca eltéréssel), mégis le vannak tojva, mint mi.

Az egészben az a rossz, hogy még apa sem látja be ezt. Az ő fenekét fényesítik a szülei, de a gyerekei ejtve vannak...

15/L

10:19 vagyok.

Még megjegyezném, hogy anyukám szülei is ott laknak Erdélyben, egy másik közeli településen. Ott mindig foglalkoztak velük, ezért akár illik, akár nem, én a különbséget megteszem a nagyszülők között, és anya szüleit jobban szeretem. Ott foglalkoznak velünk, mindig tisztaság van, nincs bűz...