Hogyan mondjam el ezt Anyának?

Apukam mult evben osszejott egy novel, es ugy dontott hogy ot valasztja, el is koltozott hozza. Anya es en ezt eleg nehezen viseltuk, mindketten csalodtunk apaban de ugy voltam vele ez az o dolguk. Azonban Anya arra kert, hogy probaljunk hatni Apa lelkiismeretere, hogy mennyire hianyzik nekunk, mondjam neki mindig hogy mennyire szeretnem ha visszajonne, hogy nem tudok enni aludni miota elment stb. Teny hogy hianyzik de azert zsarolni nem akartam, de Anya keresere megtettem es biztam abban hogy talan ujra egyutt lesznek. Apa a sok lelkizes hatasara, folyton sirtunk neki Anyaval, 2 honappal a koltozes utan visszajott hozzank, nagyon orultunk Anya nagyon boldog volt. Ez majus elejen volt, de en azota azt latom hogy Apa csak arnyeka onmaganak, velunk van de nem boldog, mosolyog de az a mosoly nem igazi, latszik rajta hogy szenved, hogy boldogtalan, amikor azt hiszi nem latja senki akkor csak ul magaba roskadva szomoruan, az en eros magabiztos Apam, meg sirni is lattam ot tobbszor is. Azt hiszem szereti azt a not es hianyzik neki, vele akar lenni. Gondolom eros szerelem lehet koztuk ha ugy dontott hogy elhagy minket miatta. Hogyan ertessem meg Anyaval, hogy el kell engednunk Apat? Nem akarom megbantani Anyat de szerintem ennek semmi ertelme. En 17 vagyok, egy ev mulva elmegyek fosulira, inkabb nem gondolok bele hogy mi lesz akkor itthon. Amennyire en latom uj eletet kellene kezdeniuk de amikor errol beszelek Anyaval azt mondja ehhez nincs kozom ne szoljak bele z a lenyeg hogy Apa vegul ot valasztotta. Nem akarom hogy barmelyikuk is szenvedjen de szerintem ez senkinek nem jo. Mit tanacsoltok? Ha erkeznek jo segito valaszok talan megmutatom Anyanak is.