Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Egyre szánalmasabb az életem,...

Egyre szánalmasabb az életem, a családommal se jövök ki jól, mit tegyek?

Figyelt kérdés

16 éves lány vagyok Pécsröl.

Igazából mondhatjátok, hogy fiatal vagyok és még sokminden van hátra, de a jelenlegi életem egy csöd úgyérzem...

A családomból csak anyukámmal beszélek. Hugommal nem mert túl gyerekes hozzám és nem értjük meg egymást, apámmal se beszélek soha mert alkoholista, bár már visszavett kicsit mert veseköve lett a sok alkoholtól, viszont anélkül is bunkó. Mamámmal, aki 91 éves néha egykét szót ha váltok, de valamiért nagyon zavar amiket mond, akármi is legyen az... nemértem miért :S

Régebben mindenkivel jóban voltam, most meg már 3-4 éve ez van és egész nap elvonulok a családtagjaimtól, mert nem szeretek ottlenni velük így...

A suliban nem tudtam beilleszkedni tavaly az osztályomba, ezért nagyon piszkáltak mindig és most magántanulóként itthon tanulok, szóval kimozdulni se nagyon szoktam. Mivel nem járok suliba ezért barátaim sincsenek... volt egy legjobb barátnöm, aki az egyetlen is volt mert elötte sose volt senkim, de ö csúnyán átvert és eldobott mint egy rongyot, ezért azóta nehezebben bízok meg másokban...

Fél napokat alszok mert nem tudok mit csinálni, a másik felét pedig azzal töltöm, hogy itt ülök a gépnél, egyszerüen nincs mivel elfoglalnom magam.

Úgy 3 hónapja egész jó kedvem volt folyamatosan, most pedig újra kezdek depressziós lenni és kezd mégrosszabb lenni a hangulatom és ezen az se segít, hogy itthon is olyan mintha idegenekkel lennék, anyukámat leszámítva...

Nagyon magányos vagyok, nincs kinek kibeszélnem a bajaim és egyedül vagyok.

Az elözö 3 hónapban több önbizalmam is volt, szépnek láttam magam végre, most pedig újra rondának és nem is szeretek tükörbe nézni már... :(

Van egy kis társaság ahova eljártam most egy ideig, de már elment ettöl is a kedvem, mert csak fiúismeröseim voltak ott és velük nem tudok komolyan beszélgetni... egy barátnöre lenne szükségem, mert így nem bírom.

A tanulás se nagyon megy így itthon egyedül, mert nehezen veszem rá magam és levagyok nagyon maradva... már szerintem nem is fognak sikerülni a vizsgáim mert így állok hozzá... :/

Pluszban ront a dolgokon, hogy szerintem kleptomániás is vagyok, nemtudom miért lettem az, régen sose voltam, csak most egy ideje kezdödött...


Igazából fogalmam sincs mit hogyan kéne csinálnom, lehet kikéne békülnöm a családommal is, de nemtudom hogyan tegyem, nemtudom hogyan szerezzek barátokat ha értelmesebb vagyok a korosztályomnál, ezért nem akarnak barátkozni velem... idösebbekkel jobban megértem magam, de az nem ugyanaz. Szinte már csak akkor érzem jól magam mikor a cicáimat simogatom vagy játszok velük, más örömteli dolog nem történik velem....


Remélem nem lett túl hosszú és összevissza amit leírtam.

Mit kéne tennem?


2010. nov. 22. 16:19
1 2 3 4 5
 1/41 anonim ***** válasza:
87%
Serdülő vagy, ennyi, azt hiszem. Nem egyszerű időszak, de túl fogod élni:-).
2010. nov. 22. 16:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/41 anonim ***** válasza:
98%
Két fajta ember van: aki maga alakítja az életét, és aki hagyja, hogy ide-oda dobálják, mások döntsenek helyette. Te ez utóbbiak közé tartozol. Amint elhatározod, hogy abbahagyod a nyavalygást, és végre elkezded irányítani a saját életedet, meg fog változni minden. De most túlságosan függsz másoktól, ezen kell változtatni.
2010. nov. 22. 16:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/41 anonim ***** válasza:
79%
Ebben az életkorban az emberek többsége hasonlóan érzi magát, még ha nem is látszik rajtuk. Ezen mindenkinek át kell esnie, sajnos.
2010. nov. 22. 16:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/41 anonim ***** válasza:
100%

Egyértelmű. Iskolába kell menni! Nem magántanulóként. Az őrjítő. Pláne ilyen korban.

Az, hogy az előző iskolába nem sikerült beilleszkedni nem azt jelenti, hogy egy másikba sem lehet! Én 9.-ben másfél hónap alatt a 3. iskolába mentem át. És tessék ott maradtam. Nem azért, mert elfogadtak, mert az nem lényeg. Csak azért, mert békén hagytak!:D És közel volt a suli nagyon. Aztán 10. év végére teli lettem pajtásokkal. És azóta is őrzöm az egyiket. A többivel meg ha találkozunk az utcán simán beszélgető partnerek vagyunk. Jó akadnak kivételek, akikkel nem dumáltam az 5 év alatt egy percet se, de úgy semmiről. És nem azért, mert nem volt egymásról jó véleményünk, csak minek?! Szóval nekem ez a véleményem. Cselekedj addig, míg nem leszel teljesen antiszociális, depis, mert ez simán lehet komolyabb is..

Így fél évkor simán át lehet menni másik suliba. Na jó nem simán, de megoldható.

2010. nov. 22. 16:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/41 A kérdező kommentje:
Suliba ebben az évben már semmiképp se megyek... legutóbb se sokáig bírtam hogy minden nap attól féltem, hogy aznap éppen lelöknek-e a lépcsön vagy csak szembeköpnek.
2010. nov. 22. 16:41
 6/41 anonim ***** válasza:
81%
tizenévesen az ember általában ezekkel a problémákkal szembesül. Találj örömet az életedben, ami felvidít, pl zene. Találj valami jó tv műsort, egy jó könyvet, vagy csak szimplán rajongj egy jó kis együttesért/énekesért. Vannak jó kis számítógépes játékok, fórumok. Szóval hidd el sok mindennek el tudnád magad foglalni, de elhiszem nehéz, néha egyszerűen csak nincs kedve az embernek. De kitartás ;) A kortársaid is ezen mennek át.
2010. nov. 22. 16:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/41 anonim válasza:
Ne hagyd magad,hogy a hangulataid irányítsanak:Tapasztalatlan vagy és nem veszed észre a kivezető utat.Szerintem jó barátod lehetne a testvéred először adj te segítséget neki hisz neki is lehet hogy azok a gondjai mint neked.Nem az a baj hogy többet tudsz mint az osztálytársaid hanem így gondolkodol,elhiteted magaddal,hogy te más vagy.Azonosulj velük ne akarj felnötesdit játszani mert hamarosan úgyis az leszel.Maradj gyerek mert erre a viselkedésedre szükség lesz ha majd neked lesz gyereket és játszani is kell velük.Apukáddal is javíthatod a kapcsolatot beszélj meg vele valami gondodat ettől felelősnek fogja érezni magát előfordulhat,hogy ettől kevesebbet iszik. Kérd meg segítsen a matekban vagy a történelemben.Hidd el neki is kicsúsztak a dolgok a kezéből amit már bán.Adj esély neki élni fog vele.
2010. nov. 22. 16:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/41 A kérdező kommentje:
Bujok amiket leírtál mind megvolt már vagy megvan most is, de nem tud lekötni semmi ilyesmi már annyira, mert mindig eszembejut hogy egyedül vagyok meg szívesen kiadnám magamból a bajaim vagy ha valami jó történt velem de nincs kinek..
2010. nov. 22. 16:53
 9/41 A kérdező kommentje:
ma 16:52: Nem hitetem el magammal, hogy más vagyok és nem direkt viselkedek felnöttesebben, hanem egyszerüen ilyen vagyok. Persze mellette tudok komolytalan is lenni és szeretek viccelödni, de ha nincs kivel megosztani az örömöm akkor lassan az öröm is elveszik..
2010. nov. 22. 16:54
 10/41 anonim ***** válasza:
Először is szerezz barátokat. És ne holmi hülye vad bulikban, mert ott nem sokra lelsz. Reggelente 6-kor, 7-kor menj ki sétálni, futni, egészséges leszel, és a friss levegő is jót tesz majd. CSak szivd be a friss levegőt, ne gondolj semmi rosszra. Keresshetsz valami elfoglaltságot, esetleg iratkozz be valami sportra, én röplabdázok, és azóta nem tudom abbahagyni. Az elfoglal téged, és jól is fogsz tudni aludni. Én sem sokat beszélek apámmal, mivel szokott inni, és szerencsejátékmániás. Nem is muszáj vele beszélned. A húgod hány éves? Vele is jól kijöhetsz, csak meg kell próbálni. Kezdj el rajzolni, festeni, sportolni... Ne egész nap a gép előtt ülj, az nem tesz jót. :)
2010. nov. 22. 17:09
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!