Furcsa dolog hazavinni egy urnában a közeli hozzátartozónk hamvait?

10:44 vagyok 12:40 reagálok.

Nem a poros útra szokták szórni.

És nem is úgy gondolok rá, hogy élek még utána.

Akárhogyis a koporsóból is bekerülsz egyszer - amikor az ükunokáid már nem látogatják/fizetik a sírhelyed - az élet körforgásába és mész te is "kutyahúgy alá" - amúgy m Te is nagyon jól tudod, hogy nem úgy szórják, de ha egy viaduktról is szórnák mit érdekel engem már, mint mondtad nem leszek élő...

Egy rózsára szórva a hamvaim,elszórva a tengerben vagy ilyesmi nekem tetszik.

Sok hullát látok, nem tetszik, nem akarok olyan lenni.

Nekem az elszórás a SZABADSÁGOT jelképezi és hogy 'továbbélek' képletesen a világ más élőlényeiben, visszakerülök oda ahonnan jöttem...

A koporsó: a halál, elmúlás, BEZÁRTSÁG a szememben.

Sőt ha logikusan közelítem meg úgy se találok semmi érvet, hogy miért temettessem magam egy tömeghullatárolóba = temetőbe egy dobozba.

Drága is, ritka az a sír amit esztétikusnak gondolok, és 50 év múlva megbolygatnak hogy kidobjanak a kukába.

Gyerekként amúgy kis földrakás, fehér kersztléces kis kerítés, fehér sírkő, lilaakáccal beszéltem a barátnőimmel hogy milyen sírt képzelek el... ugh voltak nekünk is jó témáink 8-10 évesen...

Van, ahol ezt tartják helyesnek. Én nem tenném, több dolog miatt.

Először is, az elhunyt hozzátartozómnak valószínűleg még vannak más rokonai is, akik esetleg (még ha életében nem is annyira tartották a kapcsolatot), később le szeretnék róni a kegyeletüket és nem biztos, hogy az én asszisztálásomat is igénylik hozzá. Akkor is, ha az elhunyt haragudott az illető hozzátartozókra. Mivel én hiszem, hogy nem szűnik meg minden a halállal, nem lehetek benne biztos, hogy azóta nem bocsátott-e meg nekik. Ne én vigyem már tovább, az esetleg nem létező haragját, mert azzal csak bántanám.

Másrészt: én kiskoromban nagyon féltem a haláltól, pedig nem volt tabu a téma, nem is ijesztgetett vele senki. Nem biztos, hogy ha lesz egy gyerekem, az lenne a legjobb, ha azt látná, hogy a halott nagypapa-nagymama, vagy bárki ott van a szekrényben.

Harmadszor: igaz, már valamilyen szinten megbékéltem a halállal és elfogadtam, mégsem akarom a szobámban látni. Főleg, mivel nem azonosítom már a halott hozzátartozó hamvait magával a hozzátartozóval, csak a halállal. A halál pedig addig, amíg nem muszáj, ne jöjjön be a házunkba ilyen módon.

Mint ahogy bebalzsamozott holttestet sem tartunk a nagyszobában az ágyban, úgy nem tartanék hamvakat urnában a polcon.

10:55 -ös

"Amúgy még anno gyerekként amikor meghallottam, hogy csinálnak hamuból gyémántot..."

Igen csinálnak, kb. 1000 Euro

(Magas nyomáson spec. svájci eljárással.)

Nos ez számomra nem viselhető, sőt nem is MUTOGATHATÓ gyémánt, inkább tojásbrikett.

A temetkezési törvény tiltja, de haza vinni majd korrektül eltemetni viszont kegyes megoldás...., soha senki sem fog megbüntetni érte.