Sokan vannak a szüleikkel egy fedél alatt? Huszonnyolc vagyok. Munkanélküli vagyok, nem tudok albérletbe költözni. Nagyon sok helyre járok munkát keresni, a spórolt pénzemet feléltem (buszjegy, közös háztartás), gyakorlatilag a szüleimtől függök.

Kíváncsi vagyok hány imserősöd mondhatja el magáról pár nélkül külön él a szüleitől.

Ma az országban 140000 ft a nettó átlagkereset.

Ebből egy garzon minden sza*rral legalább 60-70 ft.

És akkor még nem ettél meg semmi.

Fölösleges a rongyot rázni én azt mondom.

Egy éve költöztem el akkor én is 28 voltam, de most készülök hazamenni. Cink, de ez van, otthon mégiscsak több megmaradt így egyik hónapról a másikra elmegy mindenem.

Ráadásul az albi előtt 2 hónapot a kocsimban laktam egy halastó mellett közel a melóhelyemhez, hogy összejöjjön a kaucióm.

Már csak osztrákban gondolkodom, a következő dobásom az lesz ősztől.

Hát sajnos egy cipőben járunk..:( sőt sok ismerősöm is van, aki ugyanígy munkanélküli, sőt olyan is, aki fogta magát és gyereket szült, mert így legalább nem annyira ciki otthon lakni:S

Én kitartóan keresek, de távol még az elköltözés. (Anyagiak miatt kellett visszaköltöznöm..)

26L

30 vagyok, és itthon lakok. Engem nem zavar, akinek nem tetszik, barátkozzon mással. Nálunk szinte családi hagyomány, amíg meg nem haltak, a nagyszüleimmel és anyukámmal éltem, most már csak anyukámmal.

Ha ő élhetett a szüleivel, én miért ne? Nem ő tart el, de saját lakás vagy albérlet pazarlás lenne, kedvem sincs hozzá, és sem őt, sem engem nem zavar a helyzet.

Most mindenkinek nagyon nehéz, azok se igen tudnak munkát találni, akik Pesten laknak.

De pár évvel ezelőtt még nem volt ilyen rossz a helyzet.

Nem azért, de akkor érdemes lett volna felköltöznöd Pestre, ahol mégiscsak több a munkalehetőség.

Lehet, már előbbre tartanál.

De ha mégsem, legalább elmondhatnád magadról, hogy nem a szüleiddel laktál együtt, hanem önállóan.

És a szüleid is jobban tudtak volna támogatni, ha azt a pénzt, amit rád költöttek, most megkapnád, ha tegyük fel félreraktál volna neked.

Lehet, azóta már kijutottál volna külföldre is dolgozni.

Na, de ha már így alakult, továbbra is ezt tudom ajánlani, ha majd egyszer jobb lesz a helyzet, és több munkahely lesz. Pesten hamarabb meg lehet indulni.

Engem is annak idején csak annyi pénzzel támogattak a szüleim, amiből egy hónapnyi albérletre futotta.

Olyan helyre mentem, ahol nem kértek kauciót.

Vállaltam az éhezést, adott esetben én is ezt tanácsolom mindenkinek, jobb inkább egy szobában nyomorogni valakivel, de önállóan, mint túl sokáig a szülőkkel lenni.

Aztán örökké úgysem tart, előbb-utóbb egyre jobb lesz mindenkinek.

Persze ez még akkor volt, mármint az én esetem, mikor még volt munka. Ezelőtt 9 évvel, akkor 23 éves voltam.