Mit lehet tenni, ha a párom ennyire ragaszkodik a szüleihez?

én 18 éves létemre felfogtam, hogy azzal, hogy itthon vagyok, jobb nem lesz a szüleimnek.

a srác vagy éretlen, vagy takarózik ezzel

Füvet nyírni, fát behordani otthon... Kifogás,nem akar összeköltözni.

Mit lehet kezdeni vele? Ha beszélni akarok erről, hárít, szerinte én rá akarom erőltetni, meg mit akarok ennyi idő után...

Jó vagy neki,mert nem kell fizteni a szexért,de nem hinném hogy veled képzeli el hosszútávon,ne pazarékold az idődet.

Szerintem hagyd a fenébe ezt a pasit, nem akar tőled semmi komolyat, csupán annyi a lényeg, hogy ne kelljen neki fizetni a szexért, mert megkapja "minden nap" ingyen.

Ha szeretne akkor nem hárítana el semmi olyan beszélgetést ami az összeköltözésről szól.

Te pedig még fiatal vagy és nézz más után, mert szerintem te is tudod, hogy nem ő az igazi, csak mindig halogatod a dolgokat, hogy hátha most megváltozik...

Fel a fejjel!

21/L

Ugyanebben a helyzetben voltam én is. 2 évig húztam és nagyon megbántam, hogy nem léptem ki a kapcsolatból és kerestem olyat, aki össze szeretné velem kötni az életét. Az exem 32 éves volt én 6 évvel fiatalabb. Csak hétvégén találkoztunk és elegem volt abból, össze akartam vele költözni, minden héten 5 és fél órát utaztam, a másik héten ő. Szép családi házban laktak a szülei, mikor náluk voltam az anyja kiszolgálta, főzött, mosott rá, este családi beszélgetések voltak, szerettem a családját, nem is ezzel volt a gond, hanem azzal, hogy ennyire elkényezteti az anyja és ő neki jó volt így 32 évesen. Mikor felhoztam az összeköltözést, akkor hárított, hogy még nem érett meg a kapcsolat rá, anyagilag nem éri meg, holott 160ezret keresett nettóban és belefáradtam, mindig reménykedtem és csak a remény és az iránta érzett erős érzelem tartott mellette, de nem kellett volna, mellette lett volna olyan férfi, aki megadta volna nekem azt, amire vágyok, de én hülye nem léptem és elég lett az egészből, emiatt szakítottunk. Tanulj az esetemből, szerintem ha nem látsz változást, hogy akarná, akkor ne pazarold el az éveidet, ne úgy járj, mint én.

Kitartás.

Nem ez a lényeg szerintem. Van-e szerelem, vagy nincs? Ha igen, akkor el kell fogadnunk a másikat olyannak, amilyen. Ha meg akarod változtatni, már megölted a szerelmet.

Lehetséges, hogy ő rák. S akkor a szüleihez való kötődés egész életére kihat, a párjának ezt el kell fogadni és bele kell kalkulálni az együtt élésbe is. Mert csak úgy működik a dolog, ha elfogadom a másikat.

"A szerelemnek nincsenek követelményei. ettől szerelem"

"Volt, hogy ultimátumot kapott, meg is lett az eredménye... apjával ivott, aztán elsírta neki, milyen rossz vagyok, hogy rá akarom erőltetni az akaratomat. "

Lehet szabadon is szeretni. A szerelem nem birtoklás.

" Az igazi nagyság mértéke az, hogy mekkora szabadságot adsz másoknak, nem pedig az, hogy mennyire tudsz másikat arra kényszeríteni, amit te akarsz. "