Elmenjünk a párommal a volt barátnőjének az esküvőjére?

Ha az esküvő miatt boldogtalan, akkor el kéne gondolkozni azon, hogy akkor nem alapban (ez a csaj nélkül) boldogtalan? S akkor te meg mit keresel mellette? Nekem ez furi...:S

7 év szép idő együtt, de hidd el hogy nem az évek száma határozza meg azt, hogy milyen hatással van rám a másik. Ismerek olyat, aki csak pár hónapig voltak együtt, de 10 év utána is "igaziak" egymásnak és a mai napig mindenkiben egymást keresik.

No meg van olyan is (nekem is volt ilyen), hogy valakivel 3 évig voltam együtt (együtt is éltünk) és semmi hatással nem volt rám. Effektíve semmi olyan élményt nem tudok mondani, amire meleg érzéssel gondolnék vissza. Hidegen hagy mintn emlék...

1. Ha elmentek = képesek vagytok együtt örülni az ex-szel, te normális barátnő vagy, nem egy féltékeny liba, ő pedig már rég túljutott az egészen - ezt fogják gondolni rólatok.

2. Ha nem mentek el = a párod a reménytelen hősszerelemes, akit te megakadályoztál, hogy elmenjen az esküvőre. Ugye ezt nem akarod?

Menjetek el, érezzétek jól magatokat. Normális kapcsolatban, intelligens emberek között ez nem jelent problémát.

Az én exem, akivel tizenéve szétmentünk és jóban vagyunk, meg is kéredezte, hogy ugye meghívom, de én is így gondoltam magamtól is. Eljöttek a barátnőjével, ettek és táncoltak egy jót, ennyiről szól a történet.

Ui: a féletékenység nem az "érdeklődés", hanem a bizalmatlanság és az önbizalomhiány jele.

Nem értem, mitől félsz, mindketten új kapcsolatban (a lány ezentúl házasságban) élnek, ha a párod esetleg érez még valamit, VAGY el akar hagyni nem a csaj miatt, hanem mert nem szeret, egyik esetben sem az exéhez fog rohanni, mert ő láthatóan nem várja tárt karokkal. Az már rég lefutott játszma.

Hát akkor ez eléggé egyértelmű b..szki.

Fáj neki hogy a volt csaja máshoz megy......csak kettesben találkoznak inkább....

na neeeeeeeeeeeeeeeeee

pfff...

7 éves kapcsolatban, mikor az ex éppen máshoz megy feleségül, miért akkora nagy probléma ez? Csak csodálkozom, hogy egyáltalán fölmerül a féltékenység. Azon meg még jobban, hogy sok válaszoló szerint ez legalábbis egy készülő megcsalással tűnik egyenrangúnak.

Bizonyára bennem (és az exeimben) van a hiba, de a legtöbbjükkel én is jóban vagyok. Némelyikkel már évtizedekben mérhető ideje. Csak pulillázok, mennyi csalódott ember írja itt, hogy ilyesmi nem létezik. Rossz lehet ebben a tudatban leélni egy életet. :(

Szerintem a világ legtermészetesebb dolga, hogy ha valakit egyszer szerettünk, azt a későbbiekben sem fogjuk utálni (ha mégis ennyire rosszul választottunk, inkább magunkba kellene néznünk), és érdekel, mi van a másikkal. Attól, hogy egy párkapcsolat nem működött, akármilyen nagy szerelem volt, még lehet mindkét érintett értékes ember, és lehetnek nagyon jó barátok. Akiknél természetes, hogy meghívjuk a másikat életünk egyik legfontosabb eseményére, illetve elmegyünk rá.

Szerintem vagy nagyon túl van reagálva a helyzet, vagy hiányos a kérdés. Jól működő kapcsolatban, felnőtt emberek között ennek már nem kellene ekkora gondot okoznia, pláne ennyi idő után.

De most mit érsz vele, ha meglàtod a reakciójàt? Ha fàjdalmat làtsz rajta, akkor az neked jobb lesz, akkor màr te sem leszel biztos làbakon mellette.

Igy elõfordulhat, hogy te is és a pàrod is szomorùak lesztek. Viszont amint irod te àpolod a baràtsàgot vele, hàt nem tudom, hogy neked milyen érzés az, ha csak 2-esben talàlkoznak, ez viszont egy kicst furcsa. Na és a màsik az ex. pàrja, vajon mit szólna ehhez, hogy a volt ex. ott van a leendõ feleség esküvõjén?Szerintem ezt is figyelembe kell venni.

12:29-es voltam...

Bár a fene tudja. Lehet tényleg hasznos lenne, ha a párod látná, hogy semmi esélye már az exnél. Véglegesen kiábrándulhatna, ha látná a habos-babos boldogságban a csajt a vőlegényével...

Amúgy biztosan elgondolkozna a ti kapcsolatotokról... Hogy hogy is áll veled.

Lehet eszébe jutna, hogy házasodjatok össze ti is.

Vagy épp ellenkezőleg, rájönne, hogy jobban szerette azt a csajt, és megromlana mindezek ellenére a kapcsolatotok. Mert mondjuk rájön, hogy 7 év ide-oda, un téged, szóval ezzel sem kéne játszani.

Bocs, hogy ilyeket írok, jó lenne még háttérinfó rólatok.

Mi van, ha egyszerűen csak nincs kedve ilyen puccos eseményen részt venni? Én nő létemre nem szeretem az esküvőket, hát még egy férfi.... Hm?

Túl van ragozva az egész. Az ördög nem alszik, pontosan ugyanúgy megcsalhat mással, mint az ex-szel. Szakítottak, a nő dobta, ezzel megsértette az önérzetét, emiatt nem szeret vele lenni: mindig arra emlékeztetni, hogy nem volt eléggé férfi, kevés volt. De ha valaki 7 év után komolyan azt hiszi, bármiféle egyéb gondolat megfordul a férfi fejében azon kívül, hogy "no, neki sikerült. az enyém vajon mikor lesz?" akkor szerintem vagy a párjában nem bízik, vagy saját magában, és ez a legnagyobb probléma az egész helyzetben. Mondom ez úgy, hogy féltékeny típus vagyok, de azért szerintem van ennek egy szintje, ami fölött szerintem már megalázó ilyeneket feltételezni a társunkról.

Ha jóban vagy a nővel, akkor menjetek el, ha pedig nem, akkor ne. Másfelől nem hinném, hogy bármi pozitív változást hozna a férfi és az ex kapcsolatába (számodra), ha kihagyjátok.. attól közöttük még mindig ugyanolyan felhőtlen a viszony, csak már kombinálnak is, hogy vajon miért nem akartál elmenni. Ha ennyi év után nem tudjátok megbeszélni egymással a fájó dolgokat - hiszen úgy látszik, te beleegyeztél ebbe a kapcsolattartósdiba, és gondolom titkolod ellenérzéseidet - akkor nem tudom, mennyire vagytok egyáltalán egymáshoz valók.