Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » A jó házasság titka, ha...

A jó házasság titka, ha egyértelmű, ki a "főnök"?

Figyelt kérdés

Sokat gondolkozon mostanában azon, mitől mennek szét a házasságok, és biztosan jó-e az, ahogyan a többség -engem is beleértve - gondolkodik róla.

Olvasom itt a kapcsolati problémákat, hogy pitiáner dolgokon - tévéműsor, házimunka, szex, anyós - megy a vérre menő vita a felek között, a vége ordítás, sírás, esetleg pofon. Mi nagyon szeretjük egymást a férjemmel, mégis gyakran előfordul nálunk is (pofon nem, de a többi igen). Úgy tűnik, hogy az egész egyfajta hatalmi harc, egyik sem akar engedni, így mérgesedik el az egész kapcsolat, a gyerekek is frusztráltak, pimaszok.

Ismerek több erősen vallásos házaspárt, akik máshogy csinálják. Náluk megkérdőjelezhetetlen, hogy a család feje a férj. Nem jellemzőek a viták, indulatkitörések, a tettlegesség pláne nem, mivel a feleség szó nélkül csinálja, amit a férje mond neki. Igaz, ezekben a körökben elvárás, hogy a férj ne kezelje gyerekként a feleségét, hanem vitassa meg vele a fontos dolgokat, és elfogadhatatlan, hogy megüsse, de persze az intelligenciáján is múlik, mennyire teszi ezt meg valójában. A feleség "engedelmességéért" cserébe a férje támogatja, segíti, leveszi a válláról a fontos dolgok felelőségét. A gyerekeket sok törődéssel, de nagy szigorral nevelik, a testi fenyítés az élet szerves része. Mégis úgy látszik, ezek a gyerekek nyugodtabbak, jobb magaviseletűek, és többet is mosolyognak.

Mit gondoltok, tényleg így kéne élni? Vagy a látszat csal, és valójában tele lehetnek ezek az emberek is feszültséggel? Engem nem így neveltek, nem tudnám ezt csinálni, a férjem azt mondja, ő sem, azt azonban érzem, hogy a mostani helyzet sem az igaz. Szerintetek lehetséges évtizedekig tartó jó házasság ténylegesen egyenrangú felek között? Vagy szükségszerű, hogy az egyik alárendelje magát a másiknak, és a látszat ellenére ez a boldogság titka? Esetleg van olyan köztetek, aki ilyen házasságban él? (Kéretik az ilyet nem lepontozni, mert tényleg érdekel.)


2011. jún. 5. 12:22
1 2 3
 11/26 anonim ***** válasza:
84%

Főnök a munkahelyen van. A házasságban 2 egyenrangú fél. Nem csoda, hogy tönkremegy a házasság, ha főnök-beosztott kapcsolatban van a két fél.


"Ismerek több erősen vallásos házaspárt, akik máshogy csinálják. Náluk megkérdőjelezhetetlen, hogy a család feje a férj. Nem jellemzőek a viták, indulatkitörések, a tettlegesség pláne nem, mivel a feleség szó nélkül csinálja, amit a férje mond neki."

El van nyomva a feleség. Nem hinném, hogy ez jó.

Valószínűbbnek tartom, hogy itt a jó házasság csak látszat.

2011. jún. 5. 12:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/26 anonim ***** válasza:
100%

Igen, abban igazad van, hogy a legtöbb párkapcsolat a hatalmi harcról szól a két fél között. De szerintem erre nem a megoldás, hogy az egyik felet alárendeljük a másiknak. Az egyenrangúság lenne az alapja a harmonikus együttélésnek, de ehhez szükséges némi tolerancia, tisztelet és kompromisszumkészség is. Az emberek hajlamosak átesni a ló túlsó oldalára, és ha pl. a párjuk szeret egy hobbit, társaságot, stb. akkor már háttérben érzik magukat, és ha nekik nincs ilyen dolog az életükben, akkor a másikat is próbálják megfosztani tőle.. El kellene fogadni egymást önálló létformaként, bízni egymás szavában, csak ez sok esetben nehéznek bizonyulhat.

A mi családunkban úgy érzem, nagyjából egyenlőek az erőviszonyok (szülők és felnőtt "gyerekek"), a döntéseket közösen hozzuk meg, és mindig egyhangúan, logikus érveléssel, engedményekkel, kompromisszummal meg lehet oldani, hogy senki ne érezze kényszernek a dolgokat. Ha pedig valami "szakterülethez" kapcsolódó ügyről van szó, akkor a legtapasztaltabb személy szava szent:) Nyilván a konyhával kapcsolatban anyámé a végszó, kert és szerelés apámé, én a logisztikus és műszaki felelős vagyok (legidősebb lányként..), húgom pedig a sütés-főzés-lakásdekoráció mestere:) Teszemazt egy konyhabútor vásárlásba férfi legyen a talpán, aki beleszól nálunk..

2011. jún. 5. 12:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/26 anonim ***** válasza:
79%

Egyáltalán nem értek egyet. Főleg a gyereknevelés résszel.


"A gyerekeket sok törődéssel, de nagy szigorral nevelik, a testi fenyítés az élet szerves része. Mégis úgy látszik, ezek a gyerekek nyugodtabbak, jobb magaviseletűek, és többet is mosolyognak. "

Láttál te már ilyen gyereket, akit megvernek, agyon terrorizálnak? Olyan fiúk, akik 18 éves korukig nem mehetnek el bulizni még estére se, nem isznak alkoholt, olyan lányok akiknek nem SZABAD sminkelni, csinosan öltözködni? Ezek az emberek nagy része komoly lelki problémákkal küzd. Szemben úsznak a társadalommal, és nem önszántukból, hanem mert világéletükben kénszerítették őket. Az hogy anyuci sokat beszél vele az egy látszat dolog. A lelkük mélyén nagyon ellenkeznének a szüleikkel de nem lehet, hiszen megverték őket, beléjük ivódott a félelem. A tudat alatt nagyon nagyon komoly problémák húzódnak meg. Nem ritka, hogy ha egy ilyen szülő hirtelen leveszi a kezét a gyerekről, egy drogos lesz, ribanc, és ráadásul tehetetlen az életben mer megszokta h a szülei döntenek helyette.


A másik dologgal se értek egyet. A nők egy része titkon szívesen alárendelné magát egy férfinek, de van olyna is, aki nem. Olyna is van, aki az egyenlőségben látja jót, és olyan is van aki nőként főnök akar lenni, mert a háztartást vezeti, és eldöntheti a család dolgait is. Vagy a mai világban már simán előfordulhat, hogy a nő keres többet, ilyenkor miért ne lehetne ő a főnök? Persze sztem az egyenlőség a legjobb. Ha egyszer az egyik enged máskor a másik.

A világ megváltozott ez a 21. század és amit leírtál igencsak középkori dolog. Elfelejtetted hogy a nők kivívták az egyenjogúságot azóta. Ezzel persze a világ még nem teljesen barátkozott meg, sok nőt még mindig úgy nevelnek, mint a család rabszolgáját, stb. Hogy ez mikor fog beállni egy rendes kerékvágásba, az jó kérdés.

2011. jún. 5. 12:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/26 anonim ***** válasza:
Bár nem vagyok házas, de 5 éve vagyok párommal. Nincs főnök, egyenrangúak vagyunk, megbeszélünk mindent, meghallgatjuk egymást és úgy döntünk. Nekünk ez bevált.
2011. jún. 5. 12:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/26 A kérdező kommentje:

Köszönöm, úgy látom, a többség értette, mit akartam mondani, és érdekes dolgokat írtatok. :)

Az utolsóval annyiban vitatkoznék, hogy itt nem a sminkelésről meg a csinos öltözködésről szól a fegyelmezés, hanem a szülőknek való engedelmességről, ami mellett nyugodtan lehet csinos a kislány. És hajlok arra, hogy igazad van, én is rendkívül elítélem a módszeres testi fenyítést, de attól még leírtam, amit látok.

Nagyon remélem, hogy iagazot van, és tényleg az egyenrangú, kompromisszumkpes kapcsolatoké a jövő, de szívesen olvasom olyanok válaszát is, akik máshogy látják. :)

2011. jún. 5. 12:54
 16/26 anonim ***** válasza:
100%

12:48 vagyok.

persze, a sminkelés csak egy kiragadott dolog volt, de ha belegondolsz, egy kamasz fiúnál lánynál mik lehetnek azok a dolgok amiket egy szigorú szülő esetleg nem enged? hiszen ahhoz h a tiszteletet fenntartsa tiltania kell bizonyos dolgokat. A konzervatív szemlélet szinte hozza magával hogy ezeket a mai kamasszoknál teljesen elterjedt dolgokat nem engedi. De ha csak annyit akar, h a gyerek tanuljon jól, ne hágjon ki, ne cigizzen... sztem testi fenyítéssel elérni ezt már rég rossz. El lehet magyarázni ezeket a dolgokat rendesen is egy gyereknek. Oké, 3 évesen még meg lehet verni ha bele akar nyúlni a konnektorba, de 10 évesen már simán van annyi agya h felfogja amit az anyja értelemsen mond/kér.

2011. jún. 5. 13:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/26 A kérdező kommentje:
Ovis kornál idősebbeket már nem nagyon vernek, kamaszokat soha. Addigra már beléjük ivódott a minden körülmények közötti közötti engedelmeskedés. De nem erre szerettem volna kihegyezni a témát. :)
2011. jún. 5. 13:12
 18/26 anonim ***** válasza:
77%
előző vagyok, még annyit tennék hozzá, h ezzel a szemléletmóddal a saját időtlensége miatt van baj. a gyereket 18 évesen is gyerekként kezeli és magát is úgy fogja kezelni a gyerek. pedig a saját életét sokszor jobban el tudná dönteni. A nőt örökké alárendeli magának és nem képes a helyzethez alkalmazkodni, hogy vannak helyzetek amikor a nő jobb döntést hozhat.
2011. jún. 5. 13:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/26 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem ahol valamelyik fél alárendelt, és gyereket vállalnak, ott a gyerek is észreveszi idővel, hogy itt az egyik szülővel simán lehet packázni. Miért tisztelje ő az alárendeltet, ha azt a párja sem tiszteli?
2011. jún. 5. 13:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/26 anonim ***** válasza:
48%

Unalmas az élet, ha mindig az egyik fél dirigál. A veszekedések is előre tudják lendíteni a kapcsolatot. Elvégre a világban a nagy változások se maguktól történtek meg. Így egy kapcsolatban a kis változások se fognak. Ha mondok valamit a barátomnak, sokszor figyelembe se veszi. Ha veszekedni kezdek miatta, az sokszor sz*r, de azért utána mégis igyekszik figyelembe venni amit szeretnék. Persze fordítva ugyanez.

Ha folyton hallgatnom kéne, egy idő után biztos szenvedni kezdenék. Régen nem volt választásuk az embereknek de ma már gyakori a válás/szakítás. persze ahol nagyon sok, állandó a veszekedés, ott a probléma forrását máshol kell keresni. de még az is jobb mintha a nő pl magába fojtaná a problémáját, meghibbanna, szülne 5 gyereket mert az milyne jó, a gyerekein vezetné le a feszültséget, elcseszné egy csomó ember életét... akkor inkább veszekedjenek és menjenek szét...

2011. jún. 5. 13:44
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!