Most akkor mit tegyek?
Ma felhívott az anyósom, hogy mit szólnánk hozzá, ha a sógornőm oda költözne hozzánk?
Párommal Pestre költöztünk vissza, így vettünk itt egy lakást (2 szoba+ nappali). Anyósomék vidéken laknak és, mint tudjuk a munkanélküliség elég nagy. Sógornőm másfél éve nem talál munkát, igazából, amit mondanak neki (rokonok), az nem nem nyeri el tetszését (pl. bolti eladó).
Mi anno megállapodtunk párommal, hogy senkit se fogadunk be. Se időm, se energiám, se kedvem senkit eltartani. Ráadásul sógornőmnek semmi megtakarított pénze nincs, mert felélte (bár nem értem hogyan, mikor még anyósékkal lakik) és gondolom elszórakozta (bár ez nem az én dolgom).
Megkérdeztem anyósomat, hogy mégis ezt hogyan gondolja?! Mert egy hónap múlva szülök és nem hinném, hogy ez megfelelő megoldás lenne a család problémájára!
Közölte, hogy 3 szobás a lakás, ezért elférne ott bőven a sógornőm. Ez még ésszerű is, de nem egy csecsemő mellett...
Arra a kérdésemre, hogy meddig kéne ott laknia a sógornőmnek, annyit mondott, hogy: "Legalább 1-2 évig, amíg összeszedi magát anyagilag".
Beszéltem utána sógornőmmel is, kérdeztem, hogy van-e valami konkrét munkahely, ahova behívták esetleg? Annyit mondott, hogy nincsen. Nem nézelődött, úgy gondolja, hogy ha majd fent lesz, akkor ráér nézelődni akkor.
Én azt hittem, hogy sokkot kapok ... Ti mit csinálnátok? Páromat még nem tájékoztattam erről az elmés ötletről.
Őszintén megszólva én nem szeretnék senkit 'befogadni'. Nincs rossz kapcsolatom anyósékkal, sógornőmet is imádom, de nincs felesleges havi 20-30 ezrem még őt is eltartani.
Egy baba mellé? ne haragudj de nem normálisak.
Gondolom azért költöztetek külön mert kettesbe azaz hármasba akartok élni, nem értem...
Semmiképp nem fogadnám be akkor sem ha sértődés lesz a vége.
Nemtudom az ilyen emberek mit képzelnek magukról.
Én elküldtem volna melegebb éghajlatra lehetne az akármilyen rokon de az én nyakamra nemjönne.
Nehogy odaengedd mert utánna áh eltartanak ráérek így ráérek úgy aztán talál munkát ezsejó azsejó.
Ha nézed a barátok köztöt. Az Alízhoz tudnám hasonlítani :)
Na gondolom ezt te sem szeretnéd.
Akkor is külön éltünk, amikor lent laktunk vidéken. Igaz, akkor albérletbe.
Előtte távkapcsolatban éltünk párommal, majd a munkahelyemen áthelyeztettem magam abba a városba. Így ott dolgoztam közel másfél évet. Mivel terhes lettem és veszélyeztetett az orvosunk nem engedett dolgozni.
Munkahelyem időközben visszahelyezett a régi állásomba (Pestre). Párommal megbeszélve úgy döntöttünk, hogy előbb - utóbb úgyis fel(vissza)költöznénk, így még terhesség alatt feljöttünk.
Így én sem fogadnám be. Remélem, a férjednek is lesz annyi esze.
Ha én lennék ilyen helyzetben, maximum abban lennék benne, hogy ha már megvan a baba majd valamikor eljönne a sógornő egy-két hétre, szétnézne a környékbeli álláslehetőségek között. Aztán ha valami sikerülne neki, akkor jó, menjen el dolgozni, de amint lesz egy kis pénze, vegyen ki albérletet. Ha meg nem sikerül állást találnia, menjen haza. Nehogy már ti tartsatok el egy felnőtt embert, akinek ráadásul van hol laknia és tudna is dolgozni, csak nem tetszik neki a munka, amire lehetősége lenne.
Ha fizet vmiennyi lakbért, van konkrét munkája, és a baba már kicsit nagyobb, akkor talán, de így tényleg őrültség lenne.
Ha nincs munkája egész nap a nayakadon lógna.
Én még keresztyanyámékkal is úgy egyeztem meg, hogy ha egyetem alatt ott lakok, akkor fizetek nekik...
1-2 évig, hogy gondolta ezt a hülyeséget anyósod.Még munkát sem nézet, akkor minek menne oda.
Ne enged oda nem vagytok kötelesek befogadni. Lesz neked elég bajod a baba mellett.
Még az anyós lepasszolja a lányát, mert neki elege van az eltartásából. Kitanult egy nő személy lehet.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!