Elhagynád a párod/feleséged, ha azt valaki megerőszakolná?

Szerintem most nagyon sokan fogják írni, hogy ganéság elhagyni. Jóban, rosszban ki kell mellette tartani. A szeretet mindent legyőz és társai.

Aki volt már benne, az tudja, hogy mindez nem annyira egyszerű. Egyik fél szempontjából sem. Bár jobbára a nőkkel történik ilyen dolog, de a férfiaknak is nehéz lehet feldolgozni. Vannak, akik megcsalásnak élik meg. Nem szánt szándékkal, de az érzéseiddel nem tudsz mit tenni. Ettől nem vagy rossz ember. Illetve a másik fele, hogy önmagát marcangolja azért, mert nem tudta a szeretett párját megóvni.

A megerőszakolt fél szempontjából pedig nagyon - nagyon hosszú idő is eltelhet, mire sikerül talpra állni. És akkor se biztos, hogy nem marad vissza semmi. A szexuális élet egy időre felejtős. Ezen talán könnyebb túllépni, de maga a romantika is felejtős. Ezen szerintem nehezebb. Amikor egy puszta ölelést riadt madárként él meg a másik fél.

Szóval a szó szoros értelmében vett, elhagyást nem tartom helyesnek, elítélem. De azt megértem, hogy mennek tönkre kapcsolatok miatta.

30/N és 4 éve együtt

Ó, hogyne. :( Éppen akkor hagynám el, amikor nekem kéne a legtöbb támaszt nyújtanom neki?

Tényleg érzelmileg eszemínusz az a két haverod, már ne is haragudj. Nem elég, hogy nem véd meg egy nőt, de amikor az sz--rba kerül, még le is rúgja magától. Piszokul lehetne számítani ilyen fazonra. Tehát, ha az ember beteg lesz, eltörik a lába, nem tud dolgozni, baleset éri vagy bármely okból megrokkan, akkor az ilyen fazon elhagyná? És a szája hogyan állna, ha vele tennék ugyanezt? Mert olyan is megesett már avilágban, hogy férfit erőszaoltak meg - ezért is változatták meg a Btk-ban a nemi erőszakről szóló szakasz szövegét "Aki nőt..-" helyett "Aki mást..."-ra.

Azt hiszem könnyebb elméletben kijelenteni a nem-et. Mert ezt kívánja az önbecsülésünk, a becsületünk, az erkölcsi tartásunk.

De egész más valóban szembesülni a dologgal, a mindennapok kínjaival, szenvedéseivel (fent jól írták) amiknek a végét, megoldását sokszor nem is látni. Nem tudni, mikor normalizálódik a helyzet, illetve lesz-e valaha normális. Ezzel a tudattal kell leélni a másikkal 20-30-40 évet.

Így a válaszom: nagyon-nagyon remélem, hogy nem.

Itt csak nők válaszolnak?

Teljesen más, ha mondjuk egy pasit "erőszakol" meg egy nő (ilyen is van) mint fordítva.Egy pasinak az erőszak, -ha nő csinálja- kevesebb lelki törést, (vagy akár semilyet sem) okoz, mint fordított esetben.

30F vagyok.

Szerintetek egy ilyen eset után mennyire menne a szex mondjuk egy 30 körüli csajnak?

Tudom, hogy nem csak a szex van, de ez része a kapcsolatnak.

Ha egy ilyen megtörténne, akkor -gondolom- amíg a pszichiáterek helyre nem rakják a hölgyet -ami akár évekig is eltarthat- NINCS semmilyen testi kapcsolat...mert undorral gondolna rá.

Nos, melyik férfi lenne az, aki ezt mondjuk ilyen hosszú időn át -főleg ha mondjuk még gyerek sincs- kibírná, elviselné?

És elárulom, ha végül eljutnának oda, hogy újra testi kapcsolatba kerüljenek, az már SOHASEM lenne olyan mint régen.

Felejtsétek el a romantikus nyáladzást, meg az örök szerelmet, ha egy férfit megerőszakol egy nő, az nem lesz akkora kihatással a szerelmi életére, mintha egy férfi erőszakol meg egy nőt.

A véleményem tehát az, hogy ilyen esetben a páromat ha nem is azonnal, de elhagynám, mert egy ilyen esemény tönkreteszi a kapcsolatunkat -minden értelemben.Nem lenne értelme együtt maradnunk...

Game Over.

Érdekes lenne férfiak válaszát olvasni, mert egy nö soha nem tudja elképzelni, hogy egy férfi mit érez - mivel ö nö.

Aki nöként azt irja, hogy ö férfiként nem hagyná el, az is nöként gondolkodik és a megeröszakolást gondolatban átéli, magára vonatkoztatja és azt tudja csak elirni, hogy ö mit várna el a társától.

Az érthetö, hogy a nök ilyenkor támogatásra vágynak, de ugyanakkor minden testi érintkezés félelemmel tölti el öket.

Ha a férfi nem simogathatja meg a kezét, mert összerándul, hogy picit is intimebb dolgokról (pl. szájra adott puszi) ne is beszéljünk, akkor a helyzet neki sem igazán egyszerü. Szeretne vigasztalni, de nem engedi meg a nö, és tehetetlennek érzi magát.

Ezen kivül - mint valaki irta már - sok férfi nem tudja feldolgozni, hogy a párja más férfivel intim volt, függetlenül attól, hogy önszántából vagy kényszeritve. Minden esetben felmerül benne a kérdés, hogy nem lehetséges-e, hogy azért mégis tetszett neki a vad szex - és ugyanakkor emiatt szégyellni is magát, mert tudja, hogy mennyire összetörik ilyentöl egy nö.

Szerintem is egy tartós és jó kapcsolatban elvárható, hogy EZÉRT ne hagyja ott a férfi, de ennek ellenére csak kevés eset az, amikor sikerül együttmaradniuk tartósan.

Korulmenytol is fugg.

Egy ismerosommel ez tortent aztan persze o is ki volt akadva.

De aztan mondtak, h az o draga baratnojet ugy eroszakoltak meg h aerobik helyett egy pasinal volt aztan iszogattak....

Szal o vegul annyira nem volt oda.

"Nos, melyik férfi lenne az, aki ezt mondjuk ilyen hosszú időn át -főleg ha mondjuk még gyerek sincs- kibírná, elviselné? "

A párom. Volt egy év amikor semmi testiség nem volt gyakorlatilag köztünk...kibírta...és értem kibírná még egyszer ha kellene...

Mondd, te tényleg szereted a kedvesed, vagy csak hitegeted magad?

A mi kapcsolatunk része is a szex, de nem az tart össze minket elsősorban, hanem az érzelmek, a múlt, az átélt élmények, az álmaink...ezt a párom is így gondolja. Természetesen mi is szeretjük a szexet, de ennek ideiglenes hiánya sem okozna törést...