Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Párkapcsolati dilemmában...

Párkapcsolati dilemmában vagyok, nem tudom, mit kellene tennem ebben az igen összetett helyzetben, mit tanácsoltok? Bővebben ->

Figyelt kérdés

Leírtam magamnak egy papírra, hogy mik a legfontosabb pozitív, illetve negatív tényezők a kapcsolatunkban, lehet, hogy hosszúra fog sikeredni a problémám. Lassan 3 éve vagyok együtt a barátommal, én 20, ő 30 éves. Nagyon nagy volt a szerelem az elején, viszont én már lassan nem tudom, hogy mit érzek. Ha arra gondolok, hogy már nem vagyunk együtt, vegyes érzelmek törnek elő belőlem, van, hogy semleges, de egy fél órája, amikor szintén megfordult a fejemben elkezdtem zokogni. Úgy érzem, hogy nagyon kötődöm hozzá, de a nagy szerelmet már nem érzem. Állítása szerint őt nagyon megviselné, ha nem lennék neki, nem tudná, hogy mihez kezdjen, és érzem is, hogy szeret, ezzel nincs is probléma. Elfogadtuk egymás hülyeségeit, ismerjük egymást, mint a tenyerünket, mindenben próbálunk segíteni egymásnak, nem tudnám elképzelni nélküle az életem. Ismerem és szeretem is a barátait, viszont itt az első probléma; mióta együtt vagyunk, folyamatosan elhullottak mellőlem a barátaim, nem tartom már szinte egy régi haverommal sem a kapcsolatot, mivel a párom nem enged egyedül sehova, szórakozni is csak úgy mehetek, ha ő is jön velem, viszont fordítva már más a helyzet, ha ő megy el a barátaival, az teljesen rendben van, viszont engem "féltelek" címszó alatt nem enged szinte sehova, de nekem ez inkább féltékenység- szagú, aminek szerinte van alapja, holott soha nem csaltam meg, és ezt ő is tudja, viszont együtt sem tudunk elmenni normálisan szórakozni, mert annak mindig veszekedés a vége... Már- már betegesen féltékeny, kutat utánam, kémprogramot telepített a gépemre (nem élünk együtt), amit nálunk rendszeresen ellenőrzött. Erről én semmit nem tudtam, amíg egyszer meg nem talált egy beszélgetést egy fiúval, amiben szexuális tartalmú beszélgetést talált. Őszinte leszek, nem volt egy terjedelmes témakifejtés, csupán egy kérdésre válaszoltam, és le is építettem a fazont, amit ugye ő is elolvasott, mégis kiakadt, igaz, ezelőtt volt egy szintén hasonló témáról történő beszélgetésem egy 40-es férfival, ami kicsit hosszabb eszmecsere volt, de szerintem ezzel semmi rosszat nem tettem, bár erre biztos én is fogom tőletek kapni az áldást... A kémprogram előtt rendszeresen belépett a facebookomba, valamint az e-mail fiókomba, mivel az ő gépén már régebben is rajta volt ez a logger, ami elment mindent, amit billentyűzettel írtak a gépen. Összegezve: én megbízok benne, ő viszont sajnos bennem nem, pedig soha semmi olyat nem tettem, amiért ne kellene megbíznia bennem. Ezek után tartok neki még ártalmatlannak tűnő dolgokat is elmondani, és ha rájön, hogy például beszéltem egy fiú ismerősömmel, rögtön balhét rendez, és kérdőre von, hogy miért nem mondtam el... Valamilyen szinten megértem őt is, viszont szerintem erős túlzás, amit művelt. Ma azt mondta, hogy leáll, többé nem csinál ilyet, de majd hiszem, ha "látom"...

Szóval ez a nagy helyzet, és nem tudom, mit kéne tennem...


2011. aug. 24. 23:35
1 2
 11/18 anonim ***** válasza:

Jóég, én ahogy olvastam, egyre inkább csak néztem értetlenül, hogy ezt te hogy vagy képes elviselni? O.o

Egyszer csinálta exem, hogy elolvasta a levelezésemet, mert feltörte a jelszavamat, majd számon kért az ott látottakban, hogy én hogy írhattam ilyet? (legjobb barátomnak panaszoltam hogy hisztis) Én 3 órán keresztül teli torokból üvöltöttem vele az utcán, hogy hogy volt képes erre, és komolyan igyekeztem porig alázni mindenki előtt, hogy ezt még egyszer meg ne próbálja. Aztán megbocsátottam. De voltunk 16 évesek.

Ma már hót ziher hogy tökön rúgnám és dobom a picsbe... Engem ne nyomozgasson senki, soha nem voltam és leszek hűtlen, a magánszférám csak rám tartozik, akinek ez nem tetszik, az képtelen egy egészséges kapcsolatra... Szerencsére mostani párom nem féltékeny típus, nem birtokoljuk egymást, nálunk nincs ilyen "elenged/nem enged" dolog, mindenki azt csinál, amit akar, normális keretek belül természetesen. Én képtelen lennék ilyen pasi mellett élni...

20L

2011. aug. 26. 18:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/18 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat! Utolsó, az eszem nekem is ugyanezt mondja, de sajnos nagyon nehéz lenne elengedni... Megbeszéltük a dolgot, arra kért, hogy ne dobjam el magamtól... Egy ideig szerintem várok, hogy mi sül ki az egészből, de nagyon el vagyok keseredve, nagyon kiábrándító volt amit művelt... Esküszik, hogy megváltozik, úgyhogy most figyelek, hogy hogy lesz tovább. Sajnos elég ritkán találkozunk, hétvégente, úgyhogy eddig ezt személyesen nem is tudtuk átrágni.
2011. aug. 26. 18:43
 13/18 anonim ***** válasza:

Lépj ki ebből a kapcsolatból, most.


Ha így kémkedik utánad egy alávaló ....alak. Te nem élvezed a kapcsolatot, ő meg csak simán beújított egy 10 évvel fiatalabb csajt akit igyekszik virtuálisan börtönbe zárni.


Már ott a sarkadra kellett volna állnod, hogy téged nem enged el egyedül sehova. 20 éves vagy, bőven van időd még váltani.


24/F

2011. aug. 26. 19:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/18 anonim ***** válasza:
Jah, persze, az ígérgetések! ha-ha-ha
2011. aug. 26. 19:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 anonim ***** válasza:

Nálunk ez úgy van hogy , vannak nekem barátaim,vannak a csajomnak és vannak közös barátok. Az Ő barátait egyszer kétszer megnéztem, jófejek de nem leszünk haverok. De attól még KELL ápolni a kapcsolatot a régi barátokkal.Eljárunk külön külön is bulizni. Féltékenység? Ha akar úgy is félrek*r ,az meg kiderül aztán séta.

De addig élünk boldogan:)

2011. aug. 26. 19:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/18 anonim ***** válasza:

10 éve vagyunk együtt a férjemmel, sosem titkolóztunk, de nem is olvasgatjuk egymás leveleit. Nem érzem magam mellőzöttnek, hogy nem nyomoz utánam. Néha picit szoktam féltékeny lenni, ha pl. egy csinos nő megy előttünk az utcán :) de ugyanakkor megbízom benne 100%-ig. Szerintem ez így működik egészségesen. Ja és mindkettőnknek van baráti társasága, mert a közös élmények mellett kell a külön élet, fejlődés is, különben besavanyodsz, magányos leszel.


Neked azt kell eldöntened, hogy a szerelmed az erősebb vagy a szabadságvágyad. A párodnak pedig, hogy a saját önző rossz szokása vagy a "valós te" vagy a fontosabb. Mindezt őszintén kell, hogy kommunikáljátok egymás felé - te a vágyaid, ő pedig a félelmeit - és akkor talán közös erővel meg tudjátok oldani.

2011. aug. 26. 20:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/18 anonim ***** válasza:

Nem értem, hogy mire ez a nagy szerelem utáni vágyódás. Egy hosszú kapcsolatban természetes, hogy az évek múlásával a szerelem érzése megkopik. Semmi nem tart örökké, viszont az egymás iránti tisztelet és szeretet meg kell, hogy maradjon és az sokkal erősebb köteléket jelent, mint egy lángoló szerelem, mikor semmit nem képes az ember józanul mérlegelni.

Más kérdés, hogy te ebben a kapcsolatban nem igazán a szerelmet hiányolod, hanem a boldogságot. A kettőt ne keverd össze! Ha boldog lennél vele, akkor nem gondolkodnál azon, hogy lépned kéne. Márpedig ha lépni szeretnél, akkor azt minél előbb meg kell tenned, mert később ez csak erősödni fog. Gondolj arra, hogy rengeteg idő áll még előtted és azt úgy akarod eltölteni, hogy kifelé vágyódsz ebből a kapcsolatból? Állandó fájdalom lesz csak így az életed!


Nekem ugyanilyen volt a vőlegényem, 12 évig tűrtem, de végül megelégeltem, hogy birtokolni akar és még a WC-re sem mehetek egyedül. A telefonomat is mindig átnézte, a híváslistámat, az emailjeimet és folyton kutatott a táskámban is, minden ok nélkül, mert soha nem csaltam meg. Csak azt bánom, hogy olyan sokáig vártam a szakítással, mert ha még a kapcsolat elején megteszem, akkor lehetett volna legalább még tíz évem, hogy éljem a fiatalok gondtalan éveit. Ehelyett állandóan unatkoztam, mert nem lehettek barátaim sem és az volt az egyetlen szórakozásom, hogy munka után rohantam haza főzni-mosni-takarítani és kiszolgálni a nagyságos urat.


Lépj, ne félj semmitől, nem leszel magányos!

2011. aug. 26. 20:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/18 anonim ***** válasza:

Igen, van a normálisnak nevezhető féltékenység, amikor ha történik valami, akkor féltékeny lesz. De ahogy olvasom a te pasid nem ezt csinálja. Kémprogram a gépedre, ne viccelj, ez azért elég szánalmas. Mert tudod, ha lenne egy ismerősöd, fiú, akivel gyakran beszélgetsz, találkoztok stb. ami miatt mondjuk felébred benne a gyanú hogy nincs-e több, és akkor megpróbálja megnézni az smseidet. hát akkor mondjuk hogy megértem. vagy ilyen esetben én sem venném zokon a páromtól hogy ezt teszi, sőt még jól is esne hogy féltékeny :) De nálad nem erről van szó. Neked egyáltalán nem szabad férfiakkal érintkezned semmilyen formában az ő elmélete szerint, ahogy én látom.


Igen, én értem hogy egyébként jó vele, és passzoltok, de ha így érzed, hogy emiatt a féltékenység miatt rosszul érzed magad az úgy is van. Neked szerintem rajta kívül nem volt még komoly pasid, úgyhogy még csak összehasonlítani sem tudod. Nyilván senki sem tökéletes. csak ugye mérlegelni kell, hogy mennyire elviselhető a másik negatívuma. mert ugye az elég egyenlőtlennek tűnik, hogy te nem mehetsz egyedül sehova barátokkal, csak ő. stb.


Én azt tanácsolom, hogy kérdezd meg a szüleidet. Nekik is biztos van véleményük a pasiról. Aztán dönts.


32/N

2011. aug. 26. 21:49
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!