Azok a srácok, férfiak akiknek a párja nem feltűnő szépség, azok tulajdonképpen a vesztesek, ugye?

22:13

Sajnos nem nagyon tudok arra adni, amit a férfiak a párjaik jelenlétében mondanak más nőkről:))) Rendszerint nagyon jól tudják, mit kell mondani a családi béke érdekében.

Ugyanezek a férfiak ha egymás közt vannak, na amit akkor mondanak, azt kéne meghallgatni.

Van aki mindkét esetben ugyanúgy nyilatkozik, de én biztosan tudom, hogy a legtöbb férfi nem úgy viselkedik a párja jelenlétében mint a háta mögött ha más nő van a láthatáron.

Pl. párom egyszer óvatlanul megjegyezte, hogy a melóhelyen állandóan a szexről beszélgetnek. Félig viccnek szánta, de nem egészen. Amikor látta megbotránkozott arckifejezésemet, megnyugtatásul közölte, hogy nyugodjak meg, természetesen nem rólam beszélnek ilyenkor. Hát marhán megnyugodtam. Akkor mégis kiről? Hogy lehet úgy a szexről beszélni, hogy közben kihagyom az elvileg egyetlen személyt akivel szexelek???:)))

Hát vannak elképzeléseim. De sajnos ezeket a beszélgetéseket sose fogom hallani, mivel úgy tűnik, van a párom szexuális életének egy jó nagy szelete, amibe én nem tartozom bele.

ma 10:00

Ezt elhiszem, de nyilván ebben az esetben ország-világ előtt felvállalod őt, és az esküvődön majd szétvetett a büszkeség, amiért ilyen párra akadtál.

86%-os 21:58-as

Én nagyon tisztellek téged azért, amiért úgy szálltál ki a kapcsolatodból, hogy nem volt helyette senki.

Én azt hiszem, csak akkor volna ehhez erőm, ha volna kiért kiszállni.

Most úgy vagyok vele, sok szempontból sokkal jobb így, mint egyedül. Nekem már szinte senki nincs a családomból, nélküle egyedül maradnék mint az ujjam. Attól félek, ha egyszer mégis találnék olyat akiben már nem hiszek, elég csúnya módon eveznék át egyik kapcsolatból a másikba. Nem szokásom megcsalni a partnereimet, de tapasztaltam már, hogy van az új partnerjelölt felbukkanásakor egy olyan időszak, amikor még nem tudod, szakíts-e, de már túlléptetek egy határt, és szigorúan véve egy titkos telefonbeszélgetés is lehet megcsalás, de megmagyarázod magadnak, hogy ez neked jár, a másik milyen szemét volt veled, miközben az mit sem sejtve otthon üldögél...

Ennél sokkal tiszteletreméltóbb kilépni és tiszta lappal kezdeni, úgy hogy még nincs új jelölt. De én olyan szinten nem hiszek abban, hogy van még esélyem, ezért nem érzek erőt a kilépésre most.

A csónakázással kapcsolatban vigyázz, lehet hogy szavadon foglak:)

Hát, lehet hogy őket is lenézte és azért reagáltak így. Természetesen az emberi bunkóság egy jó nőtől is kiábrándító.

Nem azért bánnak így velem. Az előző páromnak istennő voltam, mindig azt mondogatta, hogy mindig ilyen lányra vágyott amilyen én vagyok, hogy olyan szép az arcom, sok lány irigyel érte és mutogatta mindenkinek a fényképemet. Sose engedte el a kezem mások előtt, minden jött-ment ismerősének bemutatott, majd szétvetette a büszkeség.

Csak azért írom, hogy én csak a mostani páromnál tapasztaltam ezt a viselkedést, tehát nem belőlem fakad. Voltak rossz gondolataim mindig is, de az előző párom akkor se gondolt átlagosnak.

Szóval ez a gondolatmenet bukó és addig, amíg észre nem vettem a párom fura viselkedését, hogy nem vállal fel, soha meg se fordult a fejemben, hogy szégyell és hogy nem tart szépnek. Aztán jól kimagyaráztam, hogy csak szégyenlős, blablabla, aztán rájöttem hogy nem tudja a szemem színét és sose fényképez és megértettem, hogy tényleg átlagosnak lát. Ennyi. Én nem hazudok magamnak, mint annyi ember. Egy pici kételyem van, mert állandóan szexelni akar velem, akkor is ha átlagosnak lát, meg azt mondja szeret.

Én nem voltam szerelmes az előző páromba, de nem szégyelltem őt soha. Legvadabb rémálmaimban se gondoltam volna, hogy emberek képesek olyan kapcsolatban élni, amiben szégyellik a másikat. Pedig ez egy létező dolog és hányni tudnék az egésztől. De mivel nem vallja be, nem tudok kilépni! Egyszer mondaná végre a pofámba, hogy szégyellt, de nem. Még ahhoz is gyáva, hogy magába nézzen.

Hát igen. Azért nem szakítok, mert néha azt hiszem, ő ugyanazt akarja mondani, mint a régi párom, hogy ha nem is vagyok feltűnő szépség, ő szeret. Csak ezt olyan bénán fogalmazza meg, hogy azzal mindent, de mindent elront. Majdhogynem azt nem mondja, nem baj édesem, hogy ilyen ronda vagy, nekem megfelelsz így is. Mondtam már neki, hogy ilyenkor azt kell válaszolni: édesem, te gyönyörű vagy, ne értékeld le magad, ha nem is vagy tökéletes, nekem te vagy a legszebb:) Néha már-már érti a lényeget, de aztán megint mindent elront...

De sose csalt meg, mégcsak gondolatban sem. Tudom, mert beszélgettünk már erről sokat, én sokkal többször kacsintgattam már ki gondolatban ebből a kapcsolatból, mint ő. Ő még akkor se gondolt másra, amikor rossz volt a viszony köztünk jó 1 éven át. Szerintem az ilyen nagyon ritka, és meg kell becsülni. Ezért nem tudok szakítani. Félek, hogy találok majd egy udvarlóbajnokot, aki csak úgy ontja majd a bókokat, de közben még 10 másikkal is kavar. Akkor már inkább ez a béna pasas. Amúgy mindent nem hagyok neki. Most pl. garázst terveztünk csinálni, de aztán megmondtam neki, hogy várjunk még ekkora kiadással, hisz még az se biztos, hogy együtt maradunk. Na, ezen jól megrökönyödött, kicsit elállt a szava. Mondta, hogy szóljak ha költöznie kell. Mondtam neki, hogy nem erről van szó, de ő szemmel láthatólag nem akar mellettem lehorgonyozni, úgyhogy hagyjuk egyenlőre ezt a garázst. Nem mondott rá semmi konkrétat, csak egész este szorosan átölelt. A nyáron már vagy 5-ször elmondta, hogy feleségül akar kérni, meg hogy el akar venni, és hogy már nézegette a jeggyűrűket. De én azt hiszem, nem akar ő igazán elvenni engem. Ha ennyi hónap alatt nem bírta rászánni magát arra a nyavalyás jeggyűrű megvételére, amit már hónapokkal ezelőtt nézegetett, szóval ha ennyire nehezére esik engem feleségül kérni, akkor ne kérjen. De garázsban se gondolkozzon akkor, mert nekem nincs szükségem garázsra ha ő elhagy.