Miért ennyire elfogultak az anyák a gyerekükkel, mi a bajuk velem, egyáltalán mit várnátok el egy babysittertől?

Én sem szeretném, ha helyettem nevelné a gyereket, akármilyen is, ez a szülő feladata, ha neki úgy jó, hogy hisztis, elkényeztetett a gyereke, az az ő dolga.

Csak annyit várnék el, hogy legyen velük, tartsa rajtuk a szemét, előzze meg a baleseteket, semmi mást.

Csak akkor játsszon velük, ha kéri a gyerek, különben ne avatkozzon be, csak figyeljen.

Persze ha két testvér verekszik, azt nem szabad hagyni, jó módszer, hogy beraktad az ágyába, de az már nem, hogy erélyesen rászólsz stb.

Én sem tűrném el az ilyet.

Ha BABYSITTER vagy, akkor a te dolgod a gyerekre vigyázni, és NEM NEVELNI.

Véleményed lehet a szülök nevelési módszereiröl, de a te dolgod nem az, hogy a szülöket is meg a gyereket is átneveld.

Két lehetöséged van:

1. Vagy úgy csinálod, ahogy a szülök elvárják

2. Vagy keress valami más munkát.

Olvass bele itt az anyós - anyuka témákba, a legtöbb konfliktus abból ered, hogy a nagymama másként akarja a gyereket nevelni, mint az anya. A válaszokban EGYÉRTELMÜEN azt mondja mindenki, hogy a SZÜLÖ dönti el, hogy a SAJÁT gyerekét miként neveli/eteti/altatja, stb. és ebbe másnak - még a nagyszülöknek se - nincs beleszólása.

Ha te nem tudod elfogadni, hogy a szülöknek ilyen joga van, akkor teljesen alkalmatlan vagy erre a munkára.

Szerintem összetéveszted a babysitter és a nevelési tanácsadó munkaköröket.

Bocsánat, hogy kéretlenül belekotyogok, de amikor ilyen szitter vagy aupair vagy mi fene munkát elvállal valaki egy családnál, akkor nem szokták előre lefektetni az elvárásokat, feladatokat, hatásköröket?

Én egy vén fütyi vagyok, soha nem foglalkoztam gyerekekkel és nem dolgoztam sosem külföldi családoknál, de valahogy úgy képzelem, különösen, ha már tapasztalataim is lennének, hogy az első beszélgetéskor a családdal leegyeztetném, hogy mit szeretnének, mit tegyek akkor, ha: ez meg az meg amaz van. Pl nyíltan rákérdeznék a hisztire vagy követelőzésre, illetve arra, hogyha több gyerek van és ők összekapnak olyankor, amikor nincs ott a szülő, akkor mi a teendő?

A másik meg az, hogyha a szülők azt akarják, hogy hiszti esetén is mosolyogjon az ember, de közben ez "nem megy", akkor talán rossz szakmát vagy rossz munkáltatót választottál.

Hozzáteszem, hogy magánvéleményem alapján teljesen megértem a kérdezőt és neki adok igazat. A baj csak az, hogy ez egy üzlet. És üzletben mindig az dirigál, aki fizet.

Engem rettentően irritál a hiszti meg a zsinatolás, pont ezért eszembe sem jutott volna soha ilyen munkát vállalni.

Tipp: mindig egy alapos minden részletre kiterjedő beszélgetéssel indíts és az elején tisztázzatok le mindent!

Ez igaz, h a saját mintájukat kell követni, nem a sajátunkat, mert az ő gyerekeik.

Nekem annyi problémám volt, h megmondták, h szabályozzak és, h milyen esetben. Én be is tartottam, úgy ahogy mondták. Aztán anyuci, apuci hazajött, apa bepiált, anya döglött a TV előtt az ujját tornáztatva a távirányítón, a gyerek megtehetett mindent és senki nem szabályozta (mert én akkor elviekben nem dolgozatam, szabadidőm volt). Ezek után, ha én szabályoztam, akkor én voltam a gyűlölt személy, mert anya, apa ilyet nem tesz.

Én nem kerestem többé gyermekes családod, elmentem takarítani. Soha többé gyermekfelvigyázás a sajátomén kívül. SOHA!

Nekem egy barátnőm szokott vigyázni a kislányomra, aki egyáltalán nem hisztis, nem rossz gyerek (mármint a lányom). Mégis néha olyan erősen (határozottan) szól rá a lányomra (még az előszobából hallom), hogy szinte nekem esik rosszul, és én dermedek meg tőle. Azóta nem hagyom őket egyedül, inkább áthívom anyukámat, ha el kell mennem.

Persze ok, tudom, az ovodában is rá fognak szólni, hiszen fegyelmezni kell... ez így normális. A fegyelmezés nem nevelés. Vagy ha nálatok van egy gyerek, és épp lerántani készül egy abroszt tele porcelánnal, mosolyogva végignézitek? Mert én ugyan nem, rászólok bárki gyerekére, hogy azt nem szabad. Ha kell, határozottan.

De az biztos, h egyetlen anyuka sem viseli jól, ha rászólnak (nevelik?) az ő gyerekét... pedig hozzá kell szokni, mert ha közösségbe kerül, ott a nevelő ugyanúgy nevelni fogja, mint te otthon.

Szerintem neked van igazad, de ezzel sokat nem érsz.

Csinálja akkor a gyerek, ne fegyelmezd, majd beleőrül a szülő, úgy kell neki.