A gyerekek felvilágosításakor megemlítenétek a másságot?

Én majd megemlítem. Szeretném, ha a gyerekem jó ember lenne, és mindenkit elfogadna.

Ráadásul így ha ő maga is meleg lesz, akkor tudhatja, hogy bizalommal fordulhat hozzám, és nem kell aggódnia, hogyan mondja el.

Mint deviancia, nem tartozik azon dolgok közé, aminek egy alapvető felvilágosításban helyet kéne adni. Ahogy a szadizmus, mazochizmus, vagy a bestialitás sem.

Ha szembesül a létezésével és rákérdez, akkor igen.

Azonban ha nem mondod el, meghagyod a választás lehetőségét a tanulással szemben. Ez pedig nem feltétlen jó egy gyermek számára.

Értem ezt az alatt, hogy mondjuk 8-10 éves korára tervezed ezt a beszélgetést, amikor már úgy gondolja, hogy tud mérlegelni. Te elmondod, hogy a nénik meg a bácsik szeretik egymást, slussz.

Így ha a fiad olyan helyzetbe kerül, ahol nem ez a felállás van, önálló döntést kell hoznia. Ez megijesztheti a gyermeket, esetleg törést is okozhat benne. Mivel azt sem tudja, hogy miről van szó. Továbbmegyek, nem biztos, hogy örülnék, hogyha a gyermekem nem lenne képben arról, hogy mit jelent a "cukros néni, cukros bácsi" fogalma. És jobban örülnék, hogyha ezeket a dolgokat az én számból, nem tapasztalati ismérvekből tudná meg...

Szóval véleményem szerint az egészséges felvilágosítás része kell, hogy legyen a másság is. Mivel a homoszexualitás nem alternatív választáson alapul, így nem jó gondolatmenet, hogy "nem akarod elérni, hogy ő azt higgye", nem fogja.

Igenis kell beszélni egy gyermekkel arról, hogy van olyan, ami nem a klasszikus felállás, és hogy léteznek olyan fiúk, akik fiúkat szeretnek, olyan lányok, akik lányokat szeretnek.

Persze a gyermekét mindenki szíve joga szerint neveli.