Ferjem lanya ultra rovid shortban jott templomba velunk, mit kellett volna tennem?

17 éves lány vagyok, nagyon ritkán járok templomba, alapból nem foglalkoztat a vallás, az egyház meg mégúgyse'. És ha őszinte akarok lenni, a mai világban már nem olyan nagy ügy az ilyen rövid rövidnadrág.

Másrészről meg, nekem tuti szólt volna anyu még indulás előtt, hogy én abban nem mehetek, mert nem illik, és én ezt szó nélkül elfogadom. Ha a lány nem járt olyan gyakran templomba, honnan tudná, hogy oda mi illő, főleg ha ilyen kis butuska?!:)

Most elmondtad neki, legközelebb meg majd szépen kirakod a kocsiból. Elkényeztetett lányka, gondolom apuka mindent megad neki, mert nem lehet vele eleget.

Azt javaslom, inkább ülj le a férjeddel, és vele beszéld meg, hogy nem csak azzal tudja kimutatni a szeretetét, ha mindent megenged a lányának, itt következetes nevelésre van szükség, ami azt jelenti, hogy ha nem veszi fel a telefont, hát nem hívja fel többet, főleg, ha jogtalanul sértődött meg.

Apukának, meg az exfeleségnek is tartani kéne a kapcsolatot legalább a gyerek miatt, hogy ne legyen ilyen buta kis p.csa, és vigye valamire az életben...

15 éves, én azt sem értem miért nem lehet ezt elfogadni tőle? Majd kinövi. Melyik 15 éves nem lázad valamilyen formában? Volt egyáltalán bárki rajtad kívül, aki felháborodott ezen?

Legközelebb ha templomba mentek valaki nézzen rá előtte, vagy ha a barátjától jön, vigyetek neki hosszúnadrágot.

Bolhából elefánt.

Hát, ez ultra ciki! Felháborító, ilyen viselkedést! Nem is találok szavakat. Mielőtt még valaki azt hinné, hogy bigott vallásos vagyok, nem vagyok hívő, meg sem vagyok keresztelve, de ez undorító tiszteletlenség, így menni egy templomba.

Én sem hagytam volna szó nélkül, az biztos. A férjed majd megbékél, ha netán valami miatt kevesebbet menne a lánya hozzá ezután, az nem emiatt az ügy miatt lesz, ne aggódj. Ha amúgy nem szoktál neki szólni dolgok miatt, akkor e miatt az egyetlen kioktatás miatt nem dől össze a ház.

A férjedet sem értem, inkább jól leszidta volna ő is a lányát, nemhogy még sopánkodik a történtek miatt, jó hogy nem már őt sajnálja.

Hogy mit tettem volna? Gondolom a férj rokonának keresztelője volt, így tehát mentem volna a férjemmel együtt, meg a kis agyatlan taknyossal. De én is égtem volna, mint a rongy. Ezt a szégyent, te jó ég! Mint egy utcalány.

Azonban ha az én rokonom keresztelőjéről lett volna szó, nem engedtem volna, hogy ott legyen ilyen ruhában. Így járt. Velem nem vonult volna, az biztos. De a templomba sem jöhetett volna be.

Az a nagy helyzet, hogy én már előző napon szóltam volna a lánynak (az apja helyében), hogy milyen öltözékben jelenjen meg.

Mondjuk azt sem értem, hogy milyen szülő az, aki nem MERI megmondani a kamasz gyerekének, ha valami nem tetszik neki.

Kérdező, egyébként hívő a lány, vagy csak valamiféle családi elvárások, szokások kapcsán került kapcsolatba a templommal?

No, mert én kb. azt mondtam volna az apja helyében, hogy "ez egy egyházi esemény, ha nincs kedved, ne gyere, semmi gond, ha jönni akarsz, akkor viszont öltözz fel úgy, ahogy az adott vallási közösségben szokásos"