Tényleg én vagyok a bunkó, amiért az ilyen családokat nem tudom sajnálni?

Én se tudom sajnálni az ilyen családokat.

Ahogy pl. azokat sem, akiknek jaj, nincs pénzük, de cigire, piára mindig akad. (otthon ez ment, inkább zsíros kenyér a gyereknek mindennap, de cigi, részegség meglegyen)

nem vagy bunkó... én a múltkor 17 gyerekes családot láttam. már nem emlékszem, hogy 16 volt éppen és jött a 17-ik, vagy 17 volt és a 18. volt úton...

a gyerekek 6-osával laktak 12-13 nm-es szobákban, az egész házuk max. 70-80 nm volt. a kicsik iszonyatos szutykosak (bocsánat a kifejezésért, de ennél szebben nem tudom leírni), igazi lelenceknek néztek ki. a vakolat potyogott, a higiénia nulla.

egyébként való igaz, hogy amilyen árban a fogamzásgátló szerek vannak manapság, ilyen körülmények között lehetetlen elvárni, hogy biztonságos védekezésre találjanak módot, vagy hogy teljesen szex nélkül éljenek... na de könyörgöm! mielőtt összeházasodtak, fejenként volt vagy 6-7 gyerekük, ha jól emlékszem! és a riport alapján akkor se vetette fel őket a pénz! ez a felelőtlenség csúcsa, komolyan.

Kérdező, én sem tartalak bunkónak, de azért egyet sem tudok érteni veled, viszont azt gondolom, hogy ez nem a te hibád, veled semmi más nem történt, mint hogy már a jelen gazdasági-társadalmi rendszerbe, környezetbe szocializálódtál, abba, ahol sajnos fontosabb érték az önmegvalósítás, a saját gesztenye kapargatása a szolidarításnál.

Másfelől roppantul sajnálom a generációdat, hogy ebben az "értékelvű", "teljesítményelvű", "karrier-elvű" ótvarban kell élnie, ehhez kell szocializálódnia, majd azt kell megtapasztalnia, hogy akár mit tesz, akkor sem lesz soha létbiztonsága.

És hát ja, azt gondolom, hogy a gyerekvállalás elsősorban közügy, és olyan típusú közügy, ahol nem abba kell beleavatkozni, hogy a pár szabadon dönt a vállalásról, hanem abba, hogy a várt és vállalt gyerekek felnőhessenek, anyagi ok senkit se tántorítson el a gyerekvállalástól. Persze lehet úgy is gondolkodni, ahogy te is teszed aka "öngondoskodás és egyéni felelősség", csak hát annak a következménye a demográfiára, és ezen keresztül a nagy szociális ellátórendszerekre már egy jó ideje a mindennapok része. Megteheted, hogy te nem vagy szolidáris, csak ennek az evidens következménye ezen rendszerek összeomlása, és majd a te gyereked sem álmodhat nyugdíjról (sőt, te se) hanem kecsölhet a temetőig, és akkor fog orvosi ellátást kapni, ha van rá pénze...

Szóval persze, az embernek joga van megválasztani a saját értékrendjét, csak át kell gondolni, hogy mi mivel jár, minek mi a következménye akár a saját családban, akár társadalmilag...

De elmondom még egyszer, a te mai nézőpontodról nem te tehetsz, egyszerűen - köszönhetően az elmúlt évtizedeknek - a mai generációknak ismeretlen a társadalmi felelősség, ami nem is csoda, hisz a kiindulási alapjuk a "nekem úgyse lesz nyugdíjam, nekem úgyis fizetni kell az orvosnál ha jó ellátást akarok" és az "úgyis elhúzok innen, amint tehetem"... és ez nem az ő hibájuk, hanem az előző generációé, a miénké, akik miatt nekik ilyen lett a jövőképük.

Nem olvastam minden választ, de valahol egyetértek veled, persze. Én megértem azt, hogy szép dolog a nagy család és a társadalmi elvárásoknak is meg kell felelni, ámde milyen áron? Nem mindegy, hogy olyan áron vállal valaki 3+ gyereket, hogy el is tudja majd azokat tartani, avagy sem. És itt nem a luxus játékokra, meg napi két táblacsokira és minden másnap új ruhákra gondolok, vagy luxus nyaralásokra, hanem arra, hogyha szegényesen is, de megáll a család a saját lábán (igen, nagycsaládos támogatásokkal együtt) és mindig van mit az asztalra tenni. Ne kelljen a gyereknek cipő, vagy kabát nélkül iskolába menni, avagy este széttárni a kezdet, hogy bocsi, de ma nincs mit enni. Ne kelljen mások, idegen emberek jóindulatától függni a későbbiekben! Szerintem azért ezeket érdemes mérlegelni!

Én a gyerekvállalásba nem szólnék bele, ám a felelőtlenségbe igen! Alapból felelőtlen dolog úgy hitelt felvenni, hogy nem látod se elejét, se végét, aztán venni fel a következőt, meg a következőt és a végén már a törlesztőket is hitelből állja az ember... Az ilyeneknek oké hogy alap segítséget adnék (azért éhen ne halljanak), de kérdem én mi fog ott változni? Amint jobb lesz kicsit a helyzetük, megint elkapja őket a gépszíj és megvesznek mindent hitelre, visszakerülnek oda, ahonnan jöttek! Az egyik felem azt mondja tanuljanak saját kárukon, a másik felem segítené őket, de csak valamilyen feltételekkel...

Én itthon szegényes körülmények között nőttem fel. Volt a családomnak hitele sok sok évig. Kétszer is, nagyobb összeg. Emellett viszont sosem vettünk fel autóra, tárgyakra hitelt, sosem volt hitelkártyánk stb. és ezt a "mentalitást" a jelenlegi életembe is áthoztam. Miért nem jó a régi nagy kocka tv, ha még működik és jelenleg nincs fölös 120 ezrem egy lcd tv-re? Miért nem jó a relatíve jó állapotú 15 éves, hitelmentes autóm, miért kell megvenni hitelre 3 milláért egy vadi újat? Pláne ha amúgy is van már egy hitele a családnak!? Ezt ítélem el mélységesen és nem azt, ha valaki nagycsaládban kíván szegénységben élni.

az ilyeneknek, ha már támogatást kell adni, arra adnám hogy elköttessék magukat.

kész, 2. gyerek után kikötöztetném szépen és végrehajtanák rajta.

aztán ha visszafizetett mindent és az anyagi helyzete legalább 5 évig stagnál, de inkább javulóban van, talán engedélyezném a lombikprogramot.

érezze kicsit át hogy a gyerek FELELŐSSÉGGEL JÁR.

és hogy nem azért kell ész nélkül potyogtatni hogy újabb 10000 Ft-ot kapjanak rá a hónapban amit aztán elisznak, elcigiznek.

meg hogy érezzék át milyen annak, akinek nem lehet, aki egész életében gürizett az elviselhető anyagi helyzetért, és 35 évesen talán eljut oda hogy lehetne neki, de már nem sikerül.

nem is értem hogy a természet miért az ilyen élhetetlen buláknak ad ilyen nyuszkamódra termékeny méhet... a talpraesettek meg kínlódhatnak.

Nézd utolsó, ez a fórum meg ez a kérdés túl szűk ahhoz, hogy a többedik generációs munkanélküliség illetve a gettósodás szociológiájának problémáit, felelősségeit, és lehetséges megoldási módozatait megvitassuk.

Úgyhogy maradjunk itt szerintem annyiban, hogy abból sincs semmi haszna a társadalomnak, aki huszonéves koráig mindent kisajtol belőle a saját érdekében, majd a "csak én és az én családom" címszóval elspriccel... és engem spec az a fajta pénzszórás, az amúgy is jobb érdekérvényesítők dotálása sokkal jobban zavar...

A #28-as kérdésére meg annyit, hogy azért van ez, mert a természet a saját törvényszerűségei alapján működik, és nem az itteni pontozgatás érdekli:))) Persze lehet nyüglődni azon, hogy hogyan kellene megrendszabályozni azokat, akik nem hajlandóak átvenni az épp trendi gondolkodást, és ezzel még nyernek is valami módon... de szerencsére ezek a tervek többnyire a lázálom kategóriájába maradnak... szóval ez van, természet-ősanyánk nem dotálja a karrierizmust:)

Persze ennyi erővel a tigris is interpellálhatna, hogy miért ő van kihaló félben, miért nem a konyhasváb vagy a patkány, amikor mennyivel szebb és erősebb és fenségesebb... csak hát az efféle "dögöljön meg a szomszéd tehene" gondolkodás szerencsére semmin nem változtat.