Tényleg ennyire gáz lenne, hogy ennyi idősen családot akarok?

Nekem úgy tűnik, minden ideális, - főleg a kettőtök egybeeső vágya.

Sokkal fontosabb a gyerek, -meg nagyobb öröm is, mint bármi más.

Ti ketten vagytok a család, ti döntsetek akarjátok-e bővíteni, a többiek csak rokonok. :)

Kicsit, de csak kicsit fiatal agy még, de ez nem baj szerintem.

Megvan az anyagi háttér, jobb mint másnak, akik vállalnak gyereket és senki nem szőlja meg érte.

Tényleg azt kell csak végiggondni, hogy mennyi vagytok jók együtt a pároddal.ha vágysz a gyerekre és ő is vágyik, és úgy érzed minden ok,makkor hajrá.

Én a szándékosan 30 felett szülőket ítélem el csöndben magamban, nagyon nem jó dolog, azért mondom, ogy magamban, hiszen az elítélés nagyon erős szó, csak ..szerintem jobb 30 alatt, főleg a ygereknek.. Van összehasonlítási alapom, nem 1 példával alatámasztva , bár, ahogy az életemet nézem én is 30-as leszek mire összejön a gyerek..:(

Viszont, érdemes a család véleményét meghallgatni, hiszen kívülállőként mást látnak, mint te, de felnőtt ember vagy, felnőtt döntésekkel.

Szerintem a családodat inkább sokkolta, hogy úgymond felnőtt vagy.

Nálunk az esküvőkor volt hasonlo..pedig idősebbek vagyunk nálad (27), de hiába éltünk már 3 éve együtt, amikor bejelentettük, hogy házasodunk, a legtöbb embert sokkolta.

Pedig igazán felnőttnek érzem már magam;)

Én 23 éves korom őta vágyódom a babára, de a körülmények nem adottak.. A munkahely hiányzik... Van hitelmentes lakás, autó, de a munkahelyem mindig olyan vot, ahonan nem lehet elmenni szülni (nem állandőra bejelentett, szezonra vettek csak fel, majd alkalmira, ráadásul határozott idejű szerződések. Hiába kerestem kvázi jó, a gyerekhez ez nem elég. Most emiatt csúszik már évek őta, raadásul már ez a hely sincs meg, úgyhogy a munkakeresés rejtelmeibe ástam be magam, hát elég mély bugyrai vannak, mit ne mondjak..

Én a helyedben megmondom őszintén, hogy 1 évet várnék, ha nem a leendő diplomádnak megfelelően dolgozol, elhelyezkednék abban, aztán utána vállalnám a gyereket.. Ha pedig ott, akkor simán belevagnék a " projektbe"

;)

Ha megvan az anyagi és mentális biztonság szerintem oké a dolog. Én úgy gondolom egy gyereknek egész családra van szüksége, hogy nagy bodottságban nevelkedjen fel szülők, nagyszülők szeretgessék, foglalkozzanak vele szocializálódjon ismerje a családfáját meg minden.

A tré az ha az embereddel megunjátok egymást, szétmentek és a gyerek issza meg a levét.

A nem mellé indoklást is mellékelt a csanád ....

22 éves felnőtt nő vagy. Miért lenne gáz? 16 évesen még talán, de már rég felnőtt vagy.

És hiába mondják, hogy lehet később is, a női szervezet a húszas éveiben ideális a gyermekszülésre, akkor a legerősebb.

Tudom, hogy ma divat a húszas éveikben lévő nőket túl fiatalnak tartani a gyerekszüléshez, de ez ostobaság.

Időben vagy. A párod 32 éves, ő sem lesz fiatalabb!

Sok sikert :)

20-22 évesen nekem is voltak ilyen fellángolásaim, majdnem be is vállaltuk a babát. A legjobb döntés volt, hogy mégsem...

Most 24 éves vagyok, most kezdem érezni, hogy felnőttem, élvezem a felnőtt kort, a szabadságot, függetlenséget és még a munkámat is.

Nagyon vágyunk már egy babára, de még 2 évig biztosan nem lesz.

Ezt mindenkinek magának kell tudni, de én a mai fejemmel már nem vállalnék 25 alatt babát.

Komolyan amúgy,mindenki odavan az országban is, hogy alig születik magyar kisbaba, és amikor meg a fiatal nők szülni akarnak mindig le vannak szólva. Én is ezt tapasztalom, hogy ha valaki 22-25 évesen szül akkor hülyének nézik. Mikor az unokatesóm 28 évesen bement szülni az első gyerekét szinte meg voltak a többiek lepődve rajta, hogy ilyen fiatalon szül, mert mindenki 35-40 volt már. Komolyan, szerintetek ez normális??

Régen is 17-18 évesen szültek a lányok, az sem teljesen oké, de szerintem 20-25 évesen a legideálisabb.

Meg mi az, hogy élni kell még? Tiniként kell bulizni, 15-19 évesen, utána már nem ez kellene, hogy életcél legyen. Középiskola alatt lehet, de egyetem-munka mellett már nem erről kell szólnia az életnek szerintem. Pont ez az, hogy ne az legyen mint nekem, hogy fiatal vagyok még (25 éves) és apám meg 70, anyukám 61. Nemrég költöztem el otthonról, most élhetnék "második fiatalságukat", de már erejük sincs annyira, mert apám is beteg.

Inkább szüljön valaki 22 évesen, 40 éves korára felnőtt gyereke lesz, és még ere teljében lesz, nyugodtan dolgozhat, utazhat, lehet a férjével. És még az unokák körül is tud majd segíteni, mert nem 80 éves lesz, mire az első unokája megszületik.

Szerintem ez sokkal normálisabb dolog, mint ha 50 éves vagy mire a gyereked kb. érettségizik.

Én azt mondom, akinek megvan a lehetősége, az szüljön minél előbb. Én is megtenném, ha lenne normális párkapcsolatom. Nem azt kell nézni, hogy jaj, mi van ha elhagy 5 év múlva??? Mert ha 28 évesen szülsz, akkor mi a biztosíték, hogy nem hagy el???

Szerintem vágjatok bele, nem kell a családdal foglalkozni, ti dolgotok.