Rossz feleség lennék ha elvárom a páromtól hogy segítsen a házimunkában?

ha mindketten dolgoztok munkahelyen, akkor otthon is így kell lennie.

főleg ha ő otthon van, addigra kitakarítana, kimoshatna legalább.

DE ha ez évek óta így megy, akkor elkéstél, és magadnak köszönheted, hogy majd megszakadsz! ezt az összeköltözéskor kell tisztázni, nem házasságban

Ez azért nem ilyen egyszerű. Ki mennyit dolgozik, mennyire megterhelő a munkája? Ha megkéred valamire, megteszi-e?

Mi mindketten dolgozunk, de a férjem többet, ezért a házimunkát én végzem. Viszont, ha valami bajom van, beteg vagyok, akkor segít kérés nélkül. És van olyan, ami az ő feladata, pl. metszés, permetezés.

Ha pl. elutazom munka miatt pár napra, akkor pedig nem áll meg az élet, tud mosni, mosogatni, takarítani, bármit meg tud csinálni, ha én éppen nem tudom valamiért, és nem egy halom szennyes edénnyel vár haza :)

Nem, mert neki is illenék valamit csinálnia és nem csak a kiszolgálásra várnia... igazad van...

Tök mindegy, ha nem szeret porszívózni akkor csinálja ő az ablakpucolást, vagy ha lusta krumplit pucolni akkor mosson fel a fürdőben, mindegy....

Igazából mindent meg kellene csinálnia akkor is, ha egyedül élne... esetleg így rávezethető lenne.

Vagy kompromisszumos megoldás lusta pasikhoz:

Ha cselédlánynak néz, akkor fizessen neked bért érte... Amit arra költesz, amire akarsz... :-) Ha sokallja, majd nekiáll és nemcsak döglik...

"Természetesen ha el lennék tartva, csillivilli lenne a lakás és neki csak rendre, nyugalomra és 3fogásos vacsira kéne hazaérnie."

Na persze!!! Ez egy eleg konnyelmu igeret. ;D

Hat nekem a parom "el volt tartva" hosszu idon keresztul megsem volt kiegyensulyozottabb es boldogabb akkor, mint most amikor mar dolgozik.

Addig csinalja jol a ferjed, amig ilyeneken gondolkodsz es nem masik pasikon...

De amugy igen! Neha segithetne...

Teljesen normális, hogy az ember nem tolja rá a másikra a saját munkáját. A házimunka teljesen közös.

Én akkor se csinálom az egészet, csilivilin, ha itthon vagyok, mert nem szeretem annyira a házimunkát :P De ez nálunk sosem vitatéma. Ja igen, ez még egy fontos gondolat: hogy mi jogos és mi várható el, az egy dolog. De ha valaki nem fogja fel, hogy nem szeretet és nem tisztelet, ha a másik vállára rakja azt a melót, amit ő utál csinálni... Az baj. S elég melós rávenni a munkára. Elvárom, hogy felnőtt ember módjára, magától csinálja a dolgokat, legfeljebb (mert kis szertelen és nem veszi észre úgy, mint én) finom szólásra, de nem folyton, minden esetben. Ugyanúgy az ő dolga, mint az enyém, ne kelljen már terelgetni, mint egy gyereket.