Aki megcsalta a párját, az mit érzett közben legbelül?

A szereti a párját de megcsalja, egymást kizáró fogalmak. Ha megcsalta, ne akarja bemesélni se magának se másnak, hogy szereti.

Egyetlen egyszer csaltam meg valakit életemben. Nem voltam őszinte magamhoz. Annak a kapcsolatnak már vége volt (mindkét oldalról), csak a megszokás miatt voltunk együtt. Az őszinteség többet ért volna. Legbelül azt éreztem, hogy már rég véget kellett volna vetni (és nem az új partner miatt, az csak alkalmi dolog volt). De félelmetes volt rádöbbenni, hogy többet kapok egy ilyen alkalmi együttlétből érzelmileg, mint az 5 éves kapcsolatomban otthon.

Én pont ilyen vagyok, kikapcsoltam az érzelmeim. Azt játszottam, hogy a szeretőmmel egy másik világban és életben élek. Mai napig nagyon szeretem a párom.

Nagyon ellentmondasos ez a kérdés .. MI vàltozik attól ,ha valaki pusztàn azért képes félremenni ,mert hiànyérzete van a kapcsolatàban ? HA valaki szereti a pàrjàt ,az ragaszkodik hozzà ,el sem tudja képzelni az együttlétet màssal és a problémàk orvosolàsàn fàradozik .... Szerintem (!) ...bàr tudom ,biztos lesz aki nem osztja a véleményem ,de ez nem is baj ,nem kötelező .

Én nem azért csaltam meg a páromat, mert nem kaptam meg tőle valamit. Hanem azért, mert én kerestem valami mást. Valami újdonságot, az új szerelem varázsát, ami a párommal való kapcsolatban már elmúlt. És bizony, lehet egyszerre szeretni két embert: az egyiket ezért, a másikat meg azért. Végülis azért lett vége, mert mindketten lebuktunk. És úgy döntöttünk, hogy nem akarjuk összekötni egymással az életünket. Ugyanis mindketten rájöttünk, hogy az ágyban nagyon jók voltunk, de az ágyon kívül szinte semmiben nem egyeztünk. Úgyhogy mind a ketten visszatértünk a saját házasságunkba. Nagy durranás volt, nagy veszekedések, de azóta 15 év telt el, és minden rendben van a párommal. Mégegyszer nem tenném meg, hogy megcsaljam. Megbántam? Nem tudom. Akkor úgy éreztem, szükségem van valami miatt egy másik kapcsolatra. Nem azért, hogy kilépjek a házasságból. Azóta sem értem sem magamat, sem a történteket.

tök bírom, hogy ezen az oldalon abban mérik a hasznosságát egy válasznak, hogy egyetértenek-e vagy szimpi-e az illető. az utolsó nagyon kielégítő választ adott. erre 0%. elítéli valaki? akkor már nem is hasznos a válasza? szánalmas banda....

Akinek stabil kapcsolata van és mellette szeretője, az tulajdonképpen meghasonlik. Amikor a szeretővel van, 100%-ig ott van agyban és szívben, mikor a fix párjával, akkor pedig ott. Én szeretője voltam egy ilyen pasasnak, amikor velem volt, a telefonját lehalkította, lefelé fordította. Azt állította, hogy mindkettőnket szeret, belém szerelmes, hozzám vonzódik, a másik nőt pedig emberileg szereti, ragaszkodik hozzá, biztos pont. Én szakítottam, nem bírtam tovább ezt. Szerintem ha valaki ezt hosszú távon képes csinálni megcsaló félként, biztosan nem fut százason mentálisan. Én magam amúgy senkit sem csaltam meg, még rossz kapcsolatban sem.

7-es! Egyetértek! Van egy olyan választás, hogy a többség döntése a helyes, azt kell mérvadónak tartani. Ez csordaszellemre vall, és elvesződik benne az egyéni megnyílvánulás.

Az ember esendő és gyarló. Ilyen tulajdonságaink vannak. Ha valaki nem csalja meg a párját, elképzelhető, hogy más dologban meg kibírhatatlan, nem lehet vele együtt élni.