Csak szerintem lenne nyilvánvaló, hogy kiáll mellettem a nővérével szemben?

A párommal 2 éve vagyok együtt és egészen eddig szinte tökéletes volt a kapcsolatunk. Nemrég (3 hónapja) megismertem a családját (anya+nővér), ami egyre több feszültséget szül köztünk.

Az anyukájával még nem lenne probléma. Teljesen korrekt, humoros, tanult nőnek ismertem meg. A gondok a nővérénél kezdődtek. Igazából a hölgy kijelentette az első beszélgetésünk alkalmával, hogy a fiatalabbaknak tisztelniük kell az idősebbeket. Akkor még nem gondoltam, hogy nem fejthetem ki a közelében a véleményemet, ezért szóvá tettem, hogy senkit sem kellene azért tisztelni, mert hamarabb született. Erre szó szerint rámdörrent, hogy ő például elvárja, hogy én, mint 25 éves fruska, tisztelettel és alázattal viselkedjek egy olyan 42 éves nő felé, mint ő.

Csak annyit tudtam mondani, hogy majd, hogyha megérdemli. Azóta megpróbáltam kerülni őt, de az anyukájától, illetve a közös barátainktól visszahallom, hogy szerinte milyen tiszteletlen vagyok, nem tetszik neki, hogy még tanulok (második diploma) és szerinte a testvérén élősködöm csak.

A legutóbbi találkozásunk alkalmával kibújt a szög a zsákból, amikor a lakásunk felújításáról volt szó. Gyakorlatilag kifejtette, hogy biztosan a párom fizeti az egészet, mint a lakás többi költségét. Előjött azzal, hogy nekem kereken 0 a bevételem, mert 25 évesen még ott tartok, hogy az iskolapadban rohadok, miközben neki ilyenkor már két gyereke, férje és munkája volt.

Igyekeztem türelmesnek lenni, ezért felálltam és eljöttem. A páromat azért kérdőre vontam, hogy miért nem szólt közbe és mondta el mondjuk, hogy ő költözött az én otthonomba, hogy az apukám halála után örökölt céget egyedül vezetem az egyetem mellett és neki mondjuk nem lényeges, hogy nem akarok gyereket még 10-15 évig. Az ő válaszát idézve: "megmondtam, hogy milyen a családom... a te dolgod lemeccselni velük ezt".

Igazából nem vagyok az a kis mimózavirág, akit meg kell védeni, csak csalódtam benne, mivel én teljes mellszélességgel kiállok mellette az én családommal szemben. Úgy érzem, így lenne a normális. Kinek van igaza? Illetve mit tudnék kezdeni a nővérével?