Hogyan tudnám egyszer végre felvállalni és ami még annál is fontosabb: elfogadtatni a szüleimmel a barátomat, aki drogfüggő? Kezdek nagyon szenvedni a sok titkolózás miatt, és minden tanácsért hálás lennék. (lent részletesebben kifejtem)
Sziasztok!
21 éves egyetemista lány vagyok, és mivel még tanulok, a családommal (szülők + húgommal) élek. Alapvetően egy életvidám, nyitott természetű ember vagyok, de eléggé nehezen tudok szerelembe esni, aki iránt azonban mégis sikerül, azért bármit képes volnék megtenni és nagyon tudok szeretni! Talán nem túlzás azt mondanom, hogy életem első szerelme - ami kölcsönös is- ; ezzel a fiúval (vagy inkább férfival) valósult meg, aki 10 évvel idősebb nálam (31). Ezzel a sráccal áprilisban lesz egy éve, hogy összejöttünk. Eleinte csak érdekelt, de nem voltam szerelmes...Az egész egy haverkodásnak indult...aztán eltelt fél év, az egész 16-os nyarat együtt töltöttük, minden egyes nap együtt voltunk...(mindezt a szüleim előtt sorozatosan titkolva, mindig mást mondtam nekik, hogy kivel találkozom éppen, de nem mertem megmondani, hogy Vele). Aztán ahogy telt az idő, egyre jobban és jobban ragaszkodott hozzám, és mostanra valami (sajnos, vagy nem sajnos) belőlem is kezdi kiváltani azt az érzést, hogy sokat jelent számomra ez az ember, és egyre nehezebb magamon cipelnem azt a terhet, hogy én ezt a fiút, akit ennyire megszerettem (és Ő is engem), nem tudom felvállalni a szüleim előtt, mert ők lenézik, lehordják őt mindennek, amiért drogfüggő és egy igen hátrányos helyzetű családból származik (régen ők a szomszédaink voltak, tehát anyáék ismerik az egész famíliát, ami kimondottan hátrányos helyzetű család volt, de ezt nem is részletezném...). Én ezt persze magamban teljes mértékben elítélem, főleg azért, mert egy ember nem feltétlen tehet arról, hogy honnan jött, és én ismerem őt, s ennek tükrében mondhatom, hogy egy különösen jólelkű emberről beszélünk, aki rengeteget segített többek között a depressziós húgomnak is...! A szüleim előtt egyelőre ott tartok, hogy Ő "csak" egy haverom, akivel heti 1x-2x találkozunk, beszélgetünk kutyát sétáltatunk, de van egy érzésem, hogy ők se hülyék, és tutira sejthetnek már valamit, főleg, hogy nemrég még ajándékot is kaptam tőle, amit végül felvállaltam előttük, hogy tőle van. A szüleim másrészről, nagyon fiatalok, lazák, jó fejek, tényleg nem mondhatom, hogy nehéz lenne velük bármit is megbeszélni (talán lehet, ezt is főképp én bonyolítom ennyire túl, mert szorongok miatta...) DE ezt az egy férfit (barátot) az életemben nem fogadták még el, illetve főleg Anyámról beszélek... Nagyon elutasító, ha átszeretném hívni magamhoz (azonban mivel sűrűn nincsenek itthon, titokban áthívom). Igaz, eddig csak 1 alkalommal vetettem fel anyának, hogy szeretném áthívni 'Y'-t magamhoz beszélgetni, és akkor nagy összeveszés lett a vége, mert megint elkezdte őt szidni a drogozása miatt, én meg természetesen kiállok mellette mindig!
Most már több, mint 8 hónapja ez megy, folyamatosan...Sajnos nem is ez az első eset, hogy nem tudok őszinte lenni a saját családommal (kiváltképp megintcsak anyámmal), és mindez azért (is) szomorú, mert ráadásul ezúttal PONT EGY OLYAN személlyel elutasító ilyen mértékben, aki (életemben először tapasztalom ezt!) mindent megad, megtesz nekem/ értem, ergo, itt most TÉNYLEGESEN is érzem azt, hogy szeret.
Szerintetek ez normális? Egyre nehezebb, mert fárasztó folyamatosan megjátszanom magam, és még ki tudja meddig, ebben a kiszolgáltatott helyzetben tengődni. Mint írtam, ma már annyit tudnak, hogy igen, jóban vagyunk, sűrűn találkozunk...de azt nem, hogy ez (lassan) több, mint egy barátság, és úgy tűnik, mind a kettőnknek komoly érzései vannak a másik iránt.... Mit tegyek szerintetek? Egy normális szülő, Anya örül annak, ha a gyermekét hosszú idő után boldognak láthatja...
Hogyan próbáljam anyával tudatni/ elfogadtatni, ismertetni azt, hogy valójában totál szűk látókörű, tévhitben él, és mindaz, amit erről a szerencsétlen fiúról feltételez, az nem igaz (mert nem, nagyon NEM egy rossz fiú ő attól még, hogy vannak káros szenvedélyei..)? Hogyan kezdhetnék ehhez hozzá, akár fokozatosan is? Volt már közületek bárki hasonló helyzetben..?
Köszönöm szépen, ha volt türelmed végigolvasni! És köszönök előre is minden választ, tanácsot...
válasza:Teljesen megértem anyádat. Biztosan tudja/sejti hogy a gyerek használ valamit és emiatt nem akarja a közeledben látni.
Valaki már felvetette: tudja fedezni a bevételéből a drogos kiadásait?
És még egy kicsit gonoszabb kérdés: ezt az "egy normális szülő örül annak" gondolatsort a barátod plántálta el a fejedben vagy önállóan sikerült kigondolni?
#26 - jajj... a kérdésben szereplő fiatalember minden áldott nap betép egészségügyi okokra hivatkozva. Ne mondd, hogy az szükséges vagy normális. És az ember jogilag lesz csak felnőtt 18 évesen, a gyakorlati felnőttség ott kezdődik, hogy eltartja magát önállóan.
válasza:Bocsi, de ez nagyon vicces és szerintem egy hatalmas nagy kamukérdés egy woodstockfüggő, élénk fantáziájú hipster kislánytól, aki otthon unatkozik szombat este. Nagyon menőn hangzik mostanában ennél a generációnál a drog, a drogozó emberek, a drogos zenék, a drog tematikájú bulikák. De hogy te nem jársz egy valódi drogfüggővel, az biztos:D
Én dolgoztam rehabon, ismerek VALÓDI, volt drogfüggő embert, akivel az életben nem állt le senki, míg anyagozott, de azóta se nagyon. Az, ha néha elszív egy-két szál marikát, az nagyon nem ugyanaz, mintha keményem lőné magát egész nap. Tudod, akkor bizony nem a te kezedet fogdosná, hanem a hányásában és ürülékében fetrengne 24 órából 20-at, ami pedig már nem hangzik annyira trendikén, ugye? :)
válasza:Majd pár hónap és ha a hátrányos helyzetéből nem lesz pénze majd kirak a Gubacsira dolgozni.
Nrm értem hogy lehetsz ennyire buta és naiv, hogy nrm látod át.
Egy 31 éves férfi és drogos. Ő már nem fog soha megjavulni.
Ettől akarsz gyereket?
Lenne pofád anyáékkal egy asztalhoz ultetni?!
válasza:A mindennapos drogozás mellett dolgozik is valamit? Csak mert írtad, hogy bőven szán rád időt... Gondolom neki is csak 24 órából áll a nap, tegyük fel, hogy 8 órát dolgozik valahol, ha bőven szán rád időt, az az én elgondolásom szerint legalább 3-4 óra/nap, a drogozás nem tudom mennyi időt vesz el, vagy mennyi ideig van beállva tőle (szerencsére ilyen téren nincs tapasztalatom), de aludni is kell néha, így elég nehezen tudom elképzelni, hogy ez mind belefér 24 órába.
A szüleidnek igaza van. Te talán támogatnád a saját gyerekedet abban, hogy egy drogossal legyen együtt és elrontsa az életét?
Egyébként ha tényleg szeretne, már leszokott volna róla miattad, és azon igyekezne, hogy megteremtse az alapokat kettőtök számára, és akkor talán a szüleid is más szemmel néznék a dolgot.
válasza:Ha ez a sztori igaz, akkor te nem vagy normális Kérdező!
Mindent elmondtak előttem, csak ismételni tudnám a szavaikat.
Ha neked ez így megfelel, nem is érdemelsz különbet!
válasza: válasza:A fűről még épp le tudod hozni, de lehet, hogy nem is kell. A speedről már sokkal nehezebb lesz, ha nem csak alkalmi felhasználó, vagy esetleg szurival tolná. Az ekifüggőségről nem sokat tudok. Az a lényeg, hogy nem csak a rossz körülmények miatt lesz valaki valamilyen (akár szerencsejáték, akár szex, akár drogfüggő) függő. Az lesz függő, aki nagyon vágyódik a kötődésre. Kötődik a droghoz is és kötődik hozzád is. A kötődés számít. Ez pszichológia, nézz picit utána. Adj meg neki ilyen téren, amit csak tudsz. A szüleidet max akkor fogod tudni meggyőzni, ha a srác bizonyítottan lejött már ezekről a jóságokról. Nagyon komplex a kérdésed amúgy. Szerintem már az is fura és visszás lehet nekik, hogy 10 évvel idősebb, mint a lányuk. "Mindent megad, megtesz nekem/ értem, ergo, itt most TÉNYLEGESEN is érzem azt, hogy szeret." Na ezt is mondd el nekik. Amúgy valószínűleg már sejtik, tudják, hogy van köztetek valami.
Na szóval szerintem csak úgy vállald fel a szülők előtt őt, ha lejött a szerről. Akkor sokkal több esély van rá, hogy nem szólnak szólnak be. Bár valószínűleg nem jó a viszony közte és szüleid között. Erről kérdezd barátodat.
Érdekelnek amúgy a fejlemények, szóval majd kiírhatnád.
jóétt.
válasza:És a sok fsznak meg ne higgy légyszi. Mindenki képes megváltozni, max a szektásan mszp-fidesz tengelyen mozgó nyuggerek és a pszichopaták nem. Ahogy te leírtad, ez nem egy rossz ember. Meg is változik érted, ha tényleg szeret. Csak te is szeretsd őt, ez nagyon fontos.
A sok válaszoló csak azért írja ezt, mert ők így élik ki a hiénai virtusukat az aktuális elesettekkel szemben.
válasza:Evekig laktam egy drogossal. . Bevallom,honapokig nem tudtam hogy drogozik,miutan megtudtam,en kis naiv,azt hittem,hogy leszoktathatom majd... eltelt egy ev,es semmi. Majd nem hagyta,hogy elhagyjam. En sose csinaltam,o nem tudott leszokni. Megorjitett. Orulok,hogy vege,megszabadultam. Ma mar ha valaki szipog,kiraz a hideg,rosszul leszek,idegbeteg vagyok,minden kinom van. Most nem latsz tisztan,azt hiszed jo lesz. Igy aztan nem tud itt senki jot mondani neked. Bar nem valaszoltam a kerdesedre, ne haragudj,de most is elkapott a gepszij... anyukadat megertem,de komolyan mondom,hogy teged is... en is ilyen naiv voltam,vakon voltam mint esmeralda.... majd kesobb megtapasztalod azt is,amit en! ( de kivanom,hogy ne igy legyen)
te semmikepp ne probald ki a drogokat!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!