Unokázás helyett bulizó nagymama?

Anyám nagyon várta a gyerek érkezését, évek óta rágta a fülünket milyen jó lenne már unokázni. Azóta megszületett, de jött a covid, így 1 éves koráig nem nagyon tudott vele találkozni, csak nagy szervezés árán meg akkor is félt nehogy megfertőzzük őt (maszkban). A lezárások közben összebarátkozott egy társasággal akikkel összejárt bulizni. Mind hasonló korú 60 évesek. Az egyik 5 évesen elhagyta és azóta se látta a gyerekét, a másiknak sose volt, a harmadik 18 éves koruk óta szinte nem is beszél a gyerekeivel mert ő letudta a feladatát, unokáit sose látta. A negyedik szintén gyerektelen. Eleinte Anyám mesélgette, hogy szivatják őt azzal, hogy minek akar már megint (abban az évben 4x találkoztunk) velünk találkozni, mi köze neki az unokához, nem az ő gyereke, minek telefonálgat velünk napi szinten. Ezeket mondták neki. Úgy néz ki célt értek, mert a lezárások végére teljesen megváltozott. Nem nagyon veszi fel a telefont vagy gyorsan leráz, nem akar hozzánk eljönni, menjünk csak mi, ha megyünk is (előre megbeszélve), van hogy otthagy minket mert dolga van, az unokájához egyszer sem ült le játszani vagy bármi, hangoztatja, hogy neki nem feladata az ő nevelése és a játék egyfajta nevelés. Távolságtartó lett. Megbeszéltük pár éve, hogy felnőttek nem kapnak Karácsonyi ajándékot, csak a gyerekek. Most kibökte, hogy ő a gyerekünknek nem vett semmit és nem is fog, mert meg kell védenünk a bolygónkat és ebben a felesleges dolgok vásárlásának mellőzése az első lépés. Főzni se fog ha megyünk hozzá enni, majd rendelünk valamit! Mert ő nem szolgája senkinek, hogy főzzön! Természetesen úgy lett volna, hogy elmegyünk és a feleségemmel együtt főz, úgy volt megbeszélve. Szerinte másoknak ne főzzön az ember csak saját magára, mert ez a rabszolgaság első lépése és ő egy szabad nő, mindenki intézze magának amit enni akar.

Tegnap telt be a pohár. A feleségemet kórházba kellett vinni és megkértem, hogy átvihessem a gyereket addig, amíg beviszek neki ruhát, stb és beszélek az orvossal. Átvittem. Erre nem telt el 2 óra, még a kórházban voltam, hívott, hogy azonnal menjek a gyerekért mert őt meghívták egy buliba és így vagy úgy de elmegy, így jobb ha sietek. Ott is kellett hagynom mindent, az orvossal se tudtam beszélni. Már felöltöztetve volt a gyerek mire odaértem, jóhogy nem kiállította az udvarra.

Úgy döntöttem, hogy nem megyünk oda Karácsonyozni ezek után! Ha addig nem engedik ki a feleségemet akkor itthon leszünk ketten inkább (feleségemnek nincs családja). Testvérem már majd 10 éve nem beszél Anyánkkal, ő már akkoriban is ilyeneket mondott rá, hogy ő ilyen, de akkor velem még más volt.

Létezik, hogy egy ilyen szektás baráti kör ennyire elveszi az eszét valakinek?