Unokázás helyett bulizó nagymama?
Anyám nagyon várta a gyerek érkezését, évek óta rágta a fülünket milyen jó lenne már unokázni. Azóta megszületett, de jött a covid, így 1 éves koráig nem nagyon tudott vele találkozni, csak nagy szervezés árán meg akkor is félt nehogy megfertőzzük őt (maszkban). A lezárások közben összebarátkozott egy társasággal akikkel összejárt bulizni. Mind hasonló korú 60 évesek. Az egyik 5 évesen elhagyta és azóta se látta a gyerekét, a másiknak sose volt, a harmadik 18 éves koruk óta szinte nem is beszél a gyerekeivel mert ő letudta a feladatát, unokáit sose látta. A negyedik szintén gyerektelen. Eleinte Anyám mesélgette, hogy szivatják őt azzal, hogy minek akar már megint (abban az évben 4x találkoztunk) velünk találkozni, mi köze neki az unokához, nem az ő gyereke, minek telefonálgat velünk napi szinten. Ezeket mondták neki. Úgy néz ki célt értek, mert a lezárások végére teljesen megváltozott. Nem nagyon veszi fel a telefont vagy gyorsan leráz, nem akar hozzánk eljönni, menjünk csak mi, ha megyünk is (előre megbeszélve), van hogy otthagy minket mert dolga van, az unokájához egyszer sem ült le játszani vagy bármi, hangoztatja, hogy neki nem feladata az ő nevelése és a játék egyfajta nevelés. Távolságtartó lett. Megbeszéltük pár éve, hogy felnőttek nem kapnak Karácsonyi ajándékot, csak a gyerekek. Most kibökte, hogy ő a gyerekünknek nem vett semmit és nem is fog, mert meg kell védenünk a bolygónkat és ebben a felesleges dolgok vásárlásának mellőzése az első lépés. Főzni se fog ha megyünk hozzá enni, majd rendelünk valamit! Mert ő nem szolgája senkinek, hogy főzzön! Természetesen úgy lett volna, hogy elmegyünk és a feleségemmel együtt főz, úgy volt megbeszélve. Szerinte másoknak ne főzzön az ember csak saját magára, mert ez a rabszolgaság első lépése és ő egy szabad nő, mindenki intézze magának amit enni akar.
Tegnap telt be a pohár. A feleségemet kórházba kellett vinni és megkértem, hogy átvihessem a gyereket addig, amíg beviszek neki ruhát, stb és beszélek az orvossal. Átvittem. Erre nem telt el 2 óra, még a kórházban voltam, hívott, hogy azonnal menjek a gyerekért mert őt meghívták egy buliba és így vagy úgy de elmegy, így jobb ha sietek. Ott is kellett hagynom mindent, az orvossal se tudtam beszélni. Már felöltöztetve volt a gyerek mire odaértem, jóhogy nem kiállította az udvarra.
Úgy döntöttem, hogy nem megyünk oda Karácsonyozni ezek után! Ha addig nem engedik ki a feleségemet akkor itthon leszünk ketten inkább (feleségemnek nincs családja). Testvérem már majd 10 éve nem beszél Anyánkkal, ő már akkoriban is ilyeneket mondott rá, hogy ő ilyen, de akkor velem még más volt.
Létezik, hogy egy ilyen szektás baráti kör ennyire elveszi az eszét valakinek?
válasza:"Ha a nagymamát nem érdekli se a gyereke, se az unokája, akkor fordítva őket miért érdekelné?"
Ő már felnevelte a gyerekeit. Végre élni akar.
válasza:"Ő már felnevelte a gyerekeit. Végre élni akar."
??????
A kettő miért zárja ki egymást? Nem lehet egyszerre élni és néha a családdal is foglalkozni? Ha a gyerekek kirepültek, onnantól nem érdekli, mi van velük, nem szeret már velük lenni?
Olvasod, miket írsz, szerinted ez normális?
válasza:Ebben az az érdekes, hogy amikor én kiírtam egy kérdést 2 éve, (férjemnek unokái születtek, gyors egymásutánban kettő), én pedig nem szeretnék nagymamáskodni, akkor el voltam itt hordva mindenféle szemét k....vának (úgy, hogy 48 voltam, nem saját lányom a lánya, és nem is viselkedett úgy velem, hogy "unokázni" legyen kedvem).
Szóval fő a következetesség. A nem vérszerinti "nagyi" az köteles, mert különben egy szemét vén k...va, a vér szerinti nagyinak meg semmi feladata, és különben is, leszarhatja a gyerekét is, unokáját is.
Ez a gyk, idejárok röhögni.
válasza:"És persze a mama azért elmesélte, melyik új barátnőnek hány gyereke van, stb."
Telón is elmesélhette.
válasza:Jaj, ne akadjatok már le ezen az "egy évben négyszer" találkoznak című dolgon.
Én az anyámmal egy évben kb. négyszer találkozok, de telefonon beszélünk minden héten kétszer. És ettől még mindent tudunk egymásról, és a kapcsolat is jó. Nincs ebben semmi.
válasza:33
Te észlény! AZ nem jutott eszedbe, hogy talán most mások írnak, mint két éve?
És a "nem akarok unokázni" és az "ingeyn bébicsősznek néznek" között van egy széles átmenet.
válasza:A kórházas sztorin kívül teljesen normális, hogy élvezni akarja az életet szabadon végre.
Miért baj, ha rendelni akar nem főzni? Miért nem Te főzöl a feleségeddel és hívjátok meg magatokhoz? Miért a feleséged főzzön anyukáddal? Ezt nem értem.
válasza:Èn teljesen megèrtem a felháborodást, mèg akkor is ha nèmely rèsze el van túlozva. Az a család amelyik így szèthúz, nagyon nehezen jut egyről a kettőre. A családnak össze kell tartani, ès segíteni kell egymást. Mi èrtelme a családnak különben?? Ha ingyen bèbicsőszködèssel be tudok segíteni, akkor besegítek, egy èvben 4x vagy havi 4x vagy heti 4x. Ahányszor kell.
Az èn nagymamám is 50 èvesen lett özvegy, eljárt bulizni kèsőbb, attól mèg mindig az unokái, gyerekei voltak az elsők. Mindig. Mièrt zárja ki a bulizás a családot?
Nah az ilyen öreglányok picsognak majd pár èv múlva hogy "mièrt vagyok egyedül? Rám se nèz senki??? " Gyorsan elszáll az idő, gyorsan felnőnek az unokák, de gyorsan vège lesz a bulikának is, ès jön a hosszú magány, amit "kibulizott" magának a nènike.
válasza: válasza:Mi kiköltöztünk külföldre, anyósomèk már 10 ève kint èltek, rajtuk kívül mást nem ismertünk kint. Anyósom rèszmunka időben dolgozott, heti 2 napot. A maradèk 3 napban nem akarta elvállalni a gyereket, mèg nagyon pár órára sem, mondván "most már èlni akarok". Pedig èn is szerettem volna egy minijob-ot vagy rèszmznkaidőben dolgozni. Ha el is vállalta, akkor mindig hozzátett egy ilyet: "nem nekem szülted ... Mi megmondtuk, hogy mèg nem kell gyerek nektek".
No hazamentek, kèsőbb mi is hazaköltöztünk. Törtènt egyszer, hogy az ismeretsègi körben valakinek strokja lett, nagyon leèpült. Anyósom megijedt, ráébredt, hogy ő is halandó, ès megkèrdezte, mi lesz vele, ha ő is ilyen helyzetbe kerülne. Neki 2 fia van,ilyen feladatot inkább nők szoktak magukra vállalni. Noo ekkor jöttem èn a válasszal:" èn most már èlni akarok." Ugyeugye milyen rossz, amikor az ember kiszolgáltatott helyzetben van, nem szívesen fordulna idegenhez, de mègis muszáj. Az ismerős 6 èvig volt ágyban fekvő beteg, szinte állandó 0-24 órás felügyeletet igènyelt. Egy bèbicsőszködès pár óra....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!