Mit tegyek? A nagymamám nem csak rólam, de a családomról is folyamatosan pletykál, akár olyan dolgokat amik meg sem történnek.

Szabad megkérdeznem, hogy hány éves a nagymamád? Mert, lehet, hogy abban a korban van, amikor az agya másképp működik. (Vagy az is lehet, hogy nem volt jó gyerekkora)

Az én nagypapám pl. el volt kényeztetve, ezért felnőtt korában elvárt mindenkitől valamit. Mindig azt akarta, hogy úgy alakuljanak a dolgok, ahogy ő szeretné. Ha Híradót akart nézni a tévében, ami szokás szerint fél 8-kor kezdődik, de ő valamiért hamarabb kapcsolta be és folyton szidta a reklámot, hogy mikor lesz már Híradó. Sosem beszélt udvariasan, ezért sosem voltunk vele étterembe. Gyűlöltem őt. Nagymamát jobban szerettem, mert ő nem ilyen volt.

Idősebb korában még több volt vele a probléma -nemcsak az időskori butulás miatt, a nevelés is hozzájárul. Állandóan problémázott, panaszkodott anyámra, amire úgy megharagudtam, hogy ráordítottam. Igaz, nem kéne az idősekkel így viselkedni, de én csak anyámat védtem. Végül beadtunk az otthonba, mert nem bírtunk vele.

Amit neked tanácsolok: légy erős, nem kell rá figyelni, ne hagyd, hogy sértegesse a lelkedet. Mi is ugyanezt tettük.

Nekem apósom olyan, hogy szereti elferdíteni a dolgokat:

Főleg a ragozásokkal:

Megvettük a házat, beültettük a kertet, levágtuk a füvet ( Ezt akkor mondja, ha valakinek büszkélkedni akar, hogy mennyit haladtunk a párommal én a párom által megvásárolt házzal).

Bezzeg ha ő maga csinál valamit: felásta, lenyírta otthon a füvet, és hasonlóak, és még várja a dicséretet.

Ezek után sajnos a közelünkbe sokan azt hiszik, hogy mi nem értünk semmihez sem, mert apósom olyan sokat "segít " nekünk, holott nagyon sok tevékenységnél nem volt ott, nem is értem a királyi többes számot. A házra is azt hiszik sokan, hogy az apósom vette meg. ( persze, mert mindenkinek azt mondja, hogy vettük.

Bezzeg vett egy nyaralót is, 2/3-ba beszálltunk, hogy meg legyen véve, erre már mindenkinek azt szajkózza hogy megvette. ( Tény, neki adtuk át a pénzt, de itt nem használ többes számot, senki sem tudja, hogy mi adtuk rá a pénz java részét), de azt már hangsúlyozza, hogy a fia nevére kerül majd. ( ez a mi kikötésünk volt,mindent elherdál).

Hogy mi lehet az oka? Az apósom szeretné fényezni magát, ami számunkra nem csak hogy kellemetlen, hanem kínos nagyon sokszor. Hiszen már már úgy néz ki a falusiak szemében, hogy az ő szavait idézzem: felújításhoz a pénzt megszereztük, és bár az épület környéki dolgokat megcsináltuk, bezzeg a különféle dolgokat ő csinálta.

A te nagymamád unatkozik, ez miatt pletykákat talál ki, esetleg tényleg agyérelmeszesedése van, vagy cukros.

A pletyka kitalálás azért jó neki, mert pl. sokan sajnálják őt a gyereke miatt, az anyukád miatt, te miattad, hiszen a szüleid az ő állítása szerint részegesek, nem lehet rájuk számítani, míg te naplopó elkényeztetett lágy vagy, aki még csak olvasni sem tud. Vajon nem sajnálhatják szegényt, mert ilyen családja van?

Figyelmet akar, és máshogy úgy gondolhatja, hogy nem kapja meg.

Eléggé Magdi anyusos viselkedése van. Bocsánat, hogy ilyet mondtam, de ez jutott eszembe, mert ő is folyton pletykált a sorozatban.

Vannak olyan idősek, akik unatkoznak és a saját, valós történetük helyett inkább kitalálnak valami hülyeséget.

Elhiszem, hogy mennyire nehéz neked meg a szüleidnek, de ha sokan nem hiszik el, amit mond, akkor az jó, nem?

Az anyai nagymamám is ilyen volt. Nem volt jó anya és nagymama. Amikor anyukám és a testvérei gyerekek voltak, sokszor az ellenkeződjét állította róluk. Például, ha segítenek, akkor ő azt mondja másoknak: nem szoktak segíteni. Szerencsére senki nem hitt neki, mert jól ismerték őt. Tudták, hogy nagypapa, anyukám meg a testvérei jó emberek.

Idősebb korában még több lett a probléma vele. Az unokáiról is az ellenkezőjét mondta vagy hazudott rólunk. Ezért nem szerettük őt.

De volt, hogy tagadott mindent. Például a földre söpörte a morzsát, és ebéd után anyukám mutatta neki, hogy nézze meg, mit csinált. Erre ő aggresszívan: Nem én voltam! Volt, hogy az orvosoknak azt hazudta, hogy a család nem segít neki semmiben, verjük őt, nem adunk neki enni, elvesszük tőle a pénzt. Persze, ők nem hittek neki! Az egyik orvos mondta kedvesen és udvariasan, hogy, ha vertük volna őt, tele lett volna kék-zöld foltokkal. Ha nem etettük volna őt, akkor alultáplált lett volna meg ilyenek. Ő meg elképedt és őket is szidni kezdte, de szerencsére a dokik higgadtak voltak. Nekünk meg mélyen kellett bocsánatot kérnünk -annyira szégyelltünk magunkat miatta. Nagypapáról meg azt mondta, hogy biztos, azért távolodott el tőle, mert felszedett magának valami ribit. Ez se igaz, csak nagypapának már nagyon elege lett belőle, ezért nem hallgatta meg őt soha.

Sosem értettem, miért pont ilyen nyanyát vett feleségül. Talán a háborús helyzet kényszerítette őket házasságra...

Mint az egyik válaszadó említette, hogy a viselkedés a neveléshez járul. Ebben egyetértek. Nagymamát biztos nem nevelték meg rendesen a szülei, ezért lett ilyen problémás. Nagypapa viszont jól nevelt ember volt, idős korában kevesebb probléma volt vele, de az volt a jó, hogy nem úgy viselkedett, mint a nagymama.