Lehetséges, a 7 hónapos fiam jobban szereti az anyósomat, mint engem?

Szerintem csak annyi, hogy te vagy a megszokott dolog, hiszen mégis csak te vagy vele többet, hiába jön a nagymama minden nap. Persze nagyon szereti őt is, mert sokat foglalkozik vele. Ez így rendben is van.

Ha elindul, elkezd mászni majd járni, akkor szerintem kiderül, hogy mégis csak te vagy a biztos pont, legalábbis az elsődleges. Hozzád fog majd visszamenni a "felfedezőtúrákról".

Szóval ne légy féltékeny! Ha szereted a gyereked és nem hanyagolod el, akkor semmi nem írja felül az anya-gyerek kapcsolatotokat.

A szeretet mértékegysége nem a kacagás.

A nevetés nagysága egyébként is mások ügyefogyottságának, esetlenségének, bohóckodásának szól.

Minél ügyefogyottabb a bohóc, a gyerekek annál jobban kacagnak rajta.

Anyósod hozzád képest legfeljebb jól játssza a bohócot, amin a gyermeked jókat kacag (a kisebb gyerekek egyébként is gyakran bedőlnek a műmosolynak).

Gyakori látvány amint az anya viszi vagy tolja a kocsiba a kisdedét és a járókelők rávigyorognak a kicsire, meg gügyögnek neki, mire a baba vagy elsírja magát vagy felkacag.

Az alany meg amint odafordul az anyához már nincs is az arcán a jól ismert műmosoly, amivel a gyermeket igyekezett szórakoztatni, hanem mintha letörölték volna fapofával fejtegeti a gyerekről alkotott véleményét.