Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Rokoni kapcsolat » Mit tegyek? A ferjem csaladja...

Mit tegyek? A ferjem csaladja evek ota nem akar elfogadni engem.

Figyelt kérdés
Mar ott tartunk, mivel a ferjem kiall mellettem, hogy se csaladi kajara nem jarunk ossze a ferjem tesojanak a csaladjaval se kommunikacio nincs koztunk 1,5 eve. Ott kezdodott a problema, hogy ok nagson flegman viselkedtek velem, tobbszor megsertettek es ez miatt veszekedtunk a ferjemmel is. A ferjem nekem adott igazat es ez nem tetszett a tesojaeknak. Az a baj, hogy raadasul meg szomszedok is vagyunk veluk es akarva akaratlanul osszefutok veluk es latom a fintorgos, flegma nezesuket. Annyira magam alatt vagyok es rosszul erzem magam ez miatt, mert opyan mintha en miattam ment volna szet ez a csalad. A ferjem előző barátnőt se kedveltek, egyiket se. Mit tehetek?

2020. ápr. 3. 10:55
1 2
 11/18 anonim válasza:
82%
Szerintem a férjedhez mentél feleségül, nem a rokonaihoz. Költözést tudnám javasolni. Talán a férjednél is a no1 kapcsolat már Te vagy, nem a rokonai. Ha nekem beszolnának a szüleim, vagy a rokonok a feleségem miatt, akkor már ritkábban látnának az biztos. Ez minimum.
2020. ápr. 3. 12:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/18 anonim ***** válasza:
78%
Költözni kell sajnos. Más megoldás nincs. Van az a mondás hogy jobb távolról szeretni, mint közelről gyűlölni. Nálunk is hasonló történt. Míg távol laktunk férjem szüleitől, és nagynénjétől, semmit gond nem volt, az az évi néhány össze röffenés a családdal teljesen jó hangulatban teltek el. Aztán úgy alakult, hogy a férjem nagynénje mellé szomszédságába költöztünk, férjem szülei pedig egy utcával arrébb laktak. Na onnantól szinte rohamosan megromlott a kapcsolat. Kezdjük ott én és férjem is magunknak valók vagyunk, évi, havi néhány találkozót teljesen jól viseljünk a rokonokkal, de ahogy oda költöztünk a közvetlen közelükbe, teljesen természetesnek és elvárhatónak vették, hogy akkor minden nap találkozzunk. A szülei rendszeresen hivogattak minket minden nap hogy menjünk át hozzájuk. Munka utána elmentunk bevasarolni, aztán már csak haza szerettünk volna menni a nyugalomba pihenni, de nem, az anyukája rögtön hívott hol vagyunk, merre járunk, ugorjunk be hozzájuk, és egyszerűen ha nemet mondtunk, meg voltak sértődve,ami aztán persze veszekedéshez vezetett, feszültséghez a férjem és szülei között, aztán minden rám volt kenve hogy én vagyok a hibás én tettem a kicsi fiukat ilyenné, holott férjem alig várta hogy el költözzön otthonról, és ő sem akart minden nap a szülőknél üldögélni, nem azért költözik el az ember, hogy aztán ugyanúgy minden nap a szülőknél legyen. Privát szféra nulla volt, rengetegszer kérdezés nélkül már ott álltak a kapuban, hogy hát ha mi nem megyünk látogatóba, akkor ők jönnek, előzetes egyeztetés nélkül, volt hogy vasárnap korán reggel már ott voltak az ajtóban, mi meg még az ágyból sem keltünk ki a férjemmel, hát betelt az a bizonyos pohár, el költöztünk, ez van, vagy ramegy a kapcsolatotok és az ideg állapototok vagy költöztök. Nekünk majdnem rá ment a kapcsolatunk, mióta elkoltoztunk semmi probléma nincs férjem és köztem, összes feazkot a drága családja okozta közöttünk. Hála az égnek hogy nem hagytuk nekik hogy tönkre tegyenek minket. Attól mert valaki rokon, még nem kell mindent eltűrni neki.
2020. ápr. 3. 12:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 anonim ***** válasza:
82%
Sosem értettem hogy valaki miért akar hulladék embereknek megfelelni? Függetlenül attól hogy kinek a pereputtya.
2020. ápr. 3. 12:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/18 anonim ***** válasza:
39%
Semmit. Az égvilágon semmit. Valószínűleg ők is tipikusan begyepesedett, sötét lények. Ne törődj velük. És próbáljatok elköltözni! Nem egészséges ilyen közel ilyen emberek szomszédságában élni!
2020. ápr. 3. 13:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 anonim ***** válasza:
13%
Te tedd a dolgod, ne fintorogjál ha meglátod õket, ha õk fi ntorognak az õ bajuk.Légy önmagad, le akarnak huzni talán!
2020. ápr. 3. 13:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/18 anonim ***** válasza:
53%

Sose értettem miért gondolják egyes hozzátartozók hogy választani kell. Egy párkapcsolat és egy testvéri, szülői kapcsolat nem ugyan az, miért kellene választani közülük? És ha pl a testvérünk szerintünk nagy hibát fog elkövetni ezzel a házassággal? Lebeszélni úgyse tudjuk, csak támogatni, és tanácsot adni ha bajban lezs. De ha megszakítjuk a kapcsolatot, akkor már mi se leszünk ott hogy hozzánk forduljon. Általánosságban beszéltem, ez nem a kérdezőhöz szólt konkrétan.

Ebben az esetben ha a testvér minden exel flegma volt előtte, akkor megkérdőjelezem azt is hogy szereti a testvérét. Van ilyen. Ha szeretek valakit, akkor legalább megpróbálom elfogadni a választottját. Ha nem megy nem bájolgok, de a testvéremmel nem szakítanám meg a kapcsolatot.

2020. ápr. 3. 15:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/18 anonim ***** válasza:
38%
Utolsó vagyok, nem is válaszoltam a kérdésre. Én is elgondolkoznék a költözésen. Ilyen feszültségben nem lehet sokáig élni.
2020. ápr. 3. 15:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/18 anonim ***** válasza:
100%

Én is ilyen helyzetben voltam.


Úgy voltam vele, az az ő bajuk, hogy nem fogadnak el, nem az enyém.

Hogy mit csináltam?

Jó hangosan köszöntem,kedvesen odamentem meg kérdeztem hogy vannak.

Igazából pont letojtam,de azért mert ők bunkók én nem leszek az.

Persze nem.puncsoltam nekik.


Gondolom mikor radnéznek és fintorognak, akkor te szégyenlősenm elfordulsz.

Ne tedd. Nézz a szemükbe bátran, és mosolyogj.

Falra másznak ezek a bunkók tőle.

Azt hiszik, hogy ők egy család, te örülj,ha a lábukat beléd törölhetik.

2020. ápr. 3. 20:58
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!