Anyukám nem engedi, hogy vezessek, mit csináljak?

Velem is ilyen anyám. Az egész jogsit ő fizette, de félt engem.

Nekem ebből elegem lett, a járvány kezdetéig nagymamámmal járkáltam el hetente-kéthetente gyakorolgatni.

Ha olyan van, hogy pl ki kell ugranom a boltba, mehetek egyedül is, ő meg pl otthon marad főzni.

Ha anyám erre rájönne, patáliát csapna, de most egyelőre így tudjuk megoldani, hogy azért legyen is némi gyakorlatom.

F

#23

Ja igen, nagyimnak meg anyámnak is van saját autója.

Ugyanígy jártam.

Nem vezettem, amíg tanultam.

Utána munka mellett vettem kocsit, fent tudtam tartani és az égvilágon senki nem szólhat bele, hogy ne vezessem. Nem mondom, hogy jogos amit csinál, de ez van. Ha saját autód lesz nem fog tudni beleszólni

Engem engedtek vezetni de mindig tankolnom kellett bele 2x annyit kb mint amennyit fogyasztott.

En vettem magamnak sajat autot.

Azt nem kenyszeritheted ki hogy a sajat autojukat engedjek vezetni.

Eleinte csak úgy mehettem, hogy anyukám mellettem ült. De még a mai napig szinte mindig kapaszkodik, mert hogy "agresszíven" vezetek. Nem igazán értek vele egyet, de mindegy. Hiába lehetett volna menni 90-nel lakott területen kívül, folyton mondta, hogy ne menjek többel mint 70.

Elég sokat nyavajogtam, hogy szeretnék vezetni és először akkor mehettem egyedül, mikor senki nem bírt volna engem "átfuvarozni". Viszont ha nővéremmel mentünk vakahova, mellette se engedték. De vagyok olyan viszonyba tesómmal, hogy átengedte a kormányt, s hála neki mellette vezettem először este meg ködben...Mi is folyton kampányoltunk a mellett, hogy lehetetlen tapasztalatot szerezni, ha nem engednek vezetni. Titokban tartottuk ezeket a km-eket, de sejthették, mert nem könyörögtem olyan sokat nekik.

Azóta(fél éve van jogsim), mehettem egyedül, s ha nem jön velünk apukám, akkor én vezetek, mert nővérem és anyukám is belátta, hogy igazából ők nem is (én viszont igen) szeretik és élvezik a vezetést.