Tönkretesz minket az anyám. Miért csinálja ezt velünk?

Este jövök haza, és állandóan azt vágja a fejemhez az anyám, mindennap, hogy hogy beszélek vele stb. De egy szót sem szólok. Aztán mindig azt mondja nekem, hogy ma kell elmenni a község házára aláírni a papírokat, hogy nem megyünk oda lakni. De egy szóval sem mondtam, hogy nem megyünk oda lakni, csak annyit mondtam, hogy nem tudom, hogy fogom-i győzni fizetni az albérletet. Mondtam, hogy megoldom, de nem mondtam, hogy nem megyünk oda. De ő már az én helyemben intézkedik.

Hogy ő beteg, én arról nem tehetek. Normálisan beszélek vele. Egy szobát akarnak csinálni nekem, jókor gondolkodnak. Nem szeretnénk a szüleimnél lakni, mert állandóan avatkozni fognak közénk. Az anyóssal jobban kijövök mint a saját anyámmal. Ő se érti, miért minden áron külön kell költözni. Tegnap azt mondta az anyám, hogy az apu kiakar rúgni a házból, hogy ahogy viselkedem.

Miért csinálják ezt velünk a szüleim? Depressziós vagyok már ebből. Minden este munkából haza jövök, és ezt vágja a fejemhez állandóan, hogy hogyan viselkedem. Tönkretesz az anyám. Megőrülök.

Mit tegyünk? Kérlek segítsetek. Szlovákiából származunk. Albérletbe nem mehetünk, mert csak én keresek, és kitudja megélhetésre mennyi pénz maradna a fizetésből.